“Segítsen kérem, a gyerekem úgy tűnik, kezd kezelhetetlenné válni. Mit tegyek?” – fordult egy kétségbeesett szülő a pszichológushoz. Vajon tényleg létezik problémás gyerek? A válasz egyértelmű: nem. Csupán problémás szülők léteznek!
A gyerek a család tükre, aki minden problémára reflektál. Rávilágít a szülők között konfliktusra, a szülő-gyerek kapcsolatban fellépő nehézségekre, és a szülő saját magával szemben kialakult problémáira is. Nagyon sok szülő kéri pszichológus segítségét, hogy próbáljon meg valamit tenni annak érdekében, hogy a gyerek viselkedése megváltozzon.
“Minél többet foglalkozom “problémás” gyerekekkel, annál inkább kezdek rájönni, hogy nem a gyerekkel van a baj. Egy kaotikus környezetben semmiképp nem tud kiegyensúlyozott, harmonikus személyiség fejlődni. Éppen ezért az első és legfontosabb dolog az lenne, hogy a szülők harmóniát tudjanak biztosítani a gyerek számára, és ők maguk is kiegyensúlyozott személyiségek legyenek” – állítja a szakvélemény.
Sok gyereknek egyszerűen csak egy egészségesebb környezetre van szüksége. A “problémás” szülők azonban sosem fognak tudni egészséges lelkületű gyereket nevelni.
Íme, néhány példa a problémás szülőkre:
Nagylelkű szülő
“Az én gyerekem semmiben nem szenvedhet hiányt” – mondják. És mindent megvesznek, reggeltől-estig dolgoznak azért, hogy a gyereknek meglegyen a legújabb technikai vívmánya is. Nem kommunikálnak eleget a gyerekkel, nem játszanak vele, viszont cserébe, mindent megvesznek, amire “szüksége” van.
Aggodalmaskodó szülők
Állandóan szoronganak a szülők. Ez főleg az anyákra jellemző. A normális aggódáson túl, attól is kiborulnak, ha a gyerek 5 perccel később érkezik haza az iskolából. Nem hiszik el, hogy a gyerek képes bármit megtenni egyedül, az ők segítségük nélkül.
Fáradt szülők
“Nincs most időm, fáradt vagyok. Hagyd békén apát, sokat dolgozott, fáradt.” – nagyon sok gyerek szembesül ezekkel a mondatokkal. Az ilyen szülők általában már akkor elveszítik az életkedvüket, mielőtt még a gyerek megszületett volna. Egy általános lehangoltsággal, feszültséggel pedig nem lehet normális gyereket nevelni. A gyerek úgy fogja érezni, hogy ő az oka annak, hogy a szülő fáradt, főleg, ha az még hangot is ad neki. “Megfájdult a fejem tőled. Rossz vagy, nem bírom már. Na hagyd csak el, most megbüntetlek.” – mondják.
Perfekcionista szülők
“A legjobbnak kell lenned!” – hangoztatják, és el is várják a gyerektől. Az ilyen szülőknek legalább két felsőfokú végzettségük van, a gyerek a legjobb óvodába jár, már két idegen nyelvet tanul, délután számtalan különórára jár. És nem érti, hogy mégis miért nem tudja soha (egész életében) megütni azt a szintet, amit a szülei elvárnak tőle.
Manipuláló szülők
Az ilyen szülők egyetlen célja az életben, hogy a gyereket a saját elképzelésük szerint alakítsák. Nem létezik egyéniség, nem érdekli őket, hogy mit is szeretne a gyerek, mi a kedvenc színe, mi a kedvenc étele, csupán annyi a lényeg, hogy bólogatva, szó nélkül megtegye, amit anya vagy apa mond neki. Az aztán más kérdés, hogy, amikor a szülők épp nem lesznek mellette, hogyan fog boldogulni a világban.