Menü Bezárás

Az Abigél – és kulisszatitkai

Sokan a mai napig keverik Gina, és Abigél személyét. Pontosabban nem tudják, hogy ki is volt Abigél.  Egyszer egy országos televízió adó is riportot készített Abigél napján Szerencsi Évával, pedig ő Ginát alakította…

A Szabó Magda azonos című regényéből forgatott, Zsurzs Éva által rendezett 4 részes sorozatot 1978-ban mutatták be.

A regényben Gina még csak 14 éves múlt, a filmben a lányok 16-17 évesek. Alakítóik viszont már túl vannak a főiskolán, 25-26 évesek múltak.

Páran belőlük főiskolai osztálytársak is voltak előtte, Zsurzs Kati,aki Kiss Marit alakította,és összes osztálytársával szerepelt a sorozatban –  Gelecséri Sára, aki Szabó Anikót, Rátonyi Hajni Murai szerepében, Német Nóra Salm Gizellaként, és Kun, a felolvasó Dzsupin Ibolya volt.

De osztályukból több fiú is feltűnik a filmben, mint Barbinek Péter, aki Horn Micinél razziázott, vagy Dimulász Miklós, eki egy árkodi ellenállót alakít. Ő kíséri Georginát Horn Mici házáig.

A sorozat a Római sorozatfilmek nemzetközi fesztiválján is elismerést kapott, főszereplője Szerencsi Éva megkapta a legjobb női alakítás díját.

A Schubert Éva alakításában megismert

laza Gigus tanárnőt egyik jelenetére a film nem ad magyarázatot. Annyit tudunk, hogy Karácsony estén telefonál,

és utána valósággal más világban él, teljesen átszellemült. A rendezői utasításokból viszont kitűnik, hogy valójában akkor este megkérték a kezét.

Vannak a filmben olyan jelenetek, amiket eredetileg nem tartalmazott a forgatókönyv, mint az a végigmérés, amit Végvári Tamás alkalmaz akkor, amikor az igazgató nevén nevezi Ginát. Hisz szerepe szerint ő is ahhoz az ellenálló körhöz tartozik, aki Gina életét Árkodon egyengeti.

Ugyanilyen – valójában meg nem írt – cselekedet Bánki Anna döbbenetből  padból kiugrása, amikor megtudja, hogy a zsidókat elhurcolják.

Básti Lajos utolsó televíziós szerepében, amit már nagybetegen alakít az iskolaigazgatót játssza, és korántsem -a forgatókönyv által jelzett – kicsinyes igazgatót alakítja, hanem egy erkölcsös, nagy  belső tartású vallásos embert, szigorú, de igazságos, és szavatartó vezetőt…

Az intézet szobáit a Filmgyár stúdiójában rendezték be. A templomi jeleneteket a pesti Kálvin téri református templomban forgatták. A Matula homlokzata a váci Püspöki Palota.

A folyosók, csigalépcső, ajtók az egykori Váci utca 47. sz. alatti rendházban volt.

A Magyar fájdalom szobra a XVIII. kerületi Kossuth téri parkban volt.

Debreceniként a váci vasútállomás szerepel a filmban. A vácrátóti botanikus kert vaskapuja az a kapu, ami Ginát, és Ferit elválasztja.  A Matula kertje is a vácrátóti arborétum.
A Kokas Pál pedig a mai szeminárium épülete volt.

Horn Mici háza egy XVIII. kerületi bérelt ház lakása volt, külső – belső felvételekre.

Mivel a Matula kertje a forgatás alatt Vácrátóton volt, az a szobor, amit pedig Abigélnek neveztek eredetileg Budapest V. kerületében egy magánházban, ezért a forgatás idejére az arborétumba kellett szállítani.

Hosszú ideig tartott a forgatás, így jól elkülöníthetők az évszakok, mégis volt olyan, amikor műhóval voltak kénytelenek megoldani a hókérdést.  Érdekes volt, hogy a felvételek alatt a lányokat játszó színésznőket az idősebb kollégák gyermekként kezelték, hatott rájuk a diákjelmez. Zsurzs Katival ez hatványozott volt, hisz édesanyja volt a rendező, eleve gyerekként tekintettek rá.

Volt olyan felvétel is, amikor Matulás egyenruhában a hideg miatt a lányok betértek a helyi italboltba, de hát kinézetük miatt nem szolgálták ki őket.

A forgatások feszített tempóban zajlottak, kora reggeltől egészen este hatig. Utána pedig a színészek mentek színházukba játszani.

A Torma Gedeont alakító Básti Lajos az utómunkálatok alatt már nem élt, ezért néhány jelenetét más szinkronizálta.

Fotó: Youtube.com, Bors, Pinterest, borsonline,illuzio.cafeblog.hu Forrás