Na és azt, hogy miért öhön az öhön?
Valójában ez egy tréfás elnevezés, és egy – az ország egész területén ismert – eredetileg hortobágyi pásztorétel elnevezése.
De a név tájfüggő, még a Hajdúságban is több néven illetik.
A debreceniek slambucként beszélnek róla, de irodalmi nyelven öreglebbencs. Aztán ott van Polgár, ahol cserászkának hívják, Böszörményben pedig dzsaménak. Nyilván ezen neveknek is meg van a magyarázata, viszont hortobágyi elnevezésében ott van az egész életforma.
– Kint a pusztán megfőzte a juhász az ételt, meg is forgatta rendesen a tésztát pirulás közben – persze nem kanállal, hanem a bográcsot hirtelen fordítva – aztán mikor elkészült, akkor nekiálltak.
Evett belőle a juhászbojtár is, még pedig igencsak ízlett neki, kanalazta is befele rendesen – aztán egyszer csak megkérdezte tőle a juhász: „Osztán ízlik-é az ítel?” A juhász meg teliszájjal nem tudott felelni rendesen – váratni meg nem illett a válasszal az idősebbet, így hát megszólalt: „Öhön!”
Ezt a történetet aztán elmesélték egymásnak, s idővel rajta ragadt az ételen, ez lett a neve.
