Menü Bezárás

Édesanyám 65 éves, és hosszú idő telt el mire rájöttem, hogy én vagyok neki a legfontosabb!

Jó lenne, ha ezt sok felnőtt elolvasná…

A történet röviden:

Amikor egy másik városba költöztem, anyám 65 éves volt. Ő vidéken maradt, mert ott érezte jól magát, a házban és a kerttel, amit szorgalmasan művelt. Szabadidőmben meglátogattam őt, de ha tehettem, inkább a saját családommal és a barátaimmal voltam. Anyám egyedül érezte magát, de soha nem panaszkodott.

Amikor hazamentem, akkor a legfinomabb ételekkel várt, mindig telerakta a táskámat paradicsommal, uborkával, burgonyával és házi tejföllel, én pedig bevallom – mindig siettem, mert vártam, hogy minél hamarabb visszaérjek a városba. Nem bírtam már a vidéki életet, a ház pedig amelyben felnőttem már nem tűnt az otthonomnak.

Anyám sokszor este későn telefonált és elmesélte, hogy a szomszéd macskája felidegesítette őt, vagy azt, hogy vitatkozott valakivel. Ilyenkor az egészségéről is panaszkodott. Néha már csak kihangosítottam a telefont, és oda sem figyeltem rá, hagytam, hadd mondja…
Ezek a beszélgetések valósággal irritáltak, és elmagyaráztam neki, hogy az ilyen problémákat meg lehet oldani, de nem úgy, hogy folyton nekem panaszkodik.

Az anyám meghallgatta amit mondtam, majd a következőket mondta: Kivel tudnék beszélgetni a problémáimról, ha nem veled? Te vagy a legdrágább ember az életemben.

Abban a percben rájöttem, hogy nem vagyok jó lánya az anyámnak, mert az ő problémái engem nem igazán érdekeltek. Bezzeg ha nekem van valami bajom, ő türelmesen végighallgat és mindig tanácsot ad.

Eszembe jutott az az idő, amikor anyám naponta átnézte velem a házi feladatokat, megfőzte azt, amit megkívántam, és mindenhová elvitt, ahová akartam… Most pedig nincs időm arra, hogy meghallgassam őt?!

Összepakoltam, majd elindultam édesanyámhoz, hogy átöleljem úgy, mintha 4 éves lennék. Együtt kimentünk a konyhába, majd megsütöttük a kedvenc süteményét. Az anyám szemében láttam az örömöt, és boldog volt. Nem magyaráztam el, mi ez a másfajta viselkedés, de érezte, hogy visszakapta a lányát. Azt, aki neki a legfontosabb, és aki számára ő a legfontosabb.

Becsüljétek meg az édesanyátokat!

Amikor az egész világ ellenünk van, az anyánk akkor is mellettünk lesz, támogatni és védeni fog bennünket, és úgy szeret, ahogy soha senki nem fog.

Forrás