Egy fiatalember elmegy vásárolni

Egy fiatalember elmegy vásárolni, a sorok között nézelődve észreveszi, hogy akárhová megy, egy idős néni követi. Idegesíti ugyan a dolog, de megpróbálja figyelmen kívül hagyni. Mikor beáll a pénztárhoz, látja, hogy ott áll a néni is a sorban, tőle egy kicsit előbbre. A néni hirtelen odamegy hozzá és így szól:

– Elnézést, fiatalember, nem akartam zavarba hozni, de maga nagyon hasonlít a fiamhoz, aki nemrég halt meg.

– Ó, igazán? – mondja a fiatalember sajnálkozva. – Fogadja a néni részvétemet. Segíthetek valamiben?

– Igen – mondja a néni. – Mikor megyek a boltból kifelé, megtenne nekem egy szívességet? Legyen szíves, kiabálja utánam, hogy “Viszlát, mama”! Tudom, hogy butaság, de nagyon jól esne…

– Semmi akadálya – mondja a fiatalember készségesen.

A néni tényleg kész van a pénztárnál, tolja ki a megrakott kocsit, visszanéz, integet, a fiú visszainteget:

– Viszlát, mama!

Mikor rákerül a sor a pénztárnál, a pénztáros beüti az árt a gépbe, és így szól:

– 225 dollár 50 cent.

– Az nem lehet – mondja a srác -, alig van nálam valami!

– Magánál tényleg nincs sok – mondja a pénztáros -, de a mamája mondta, hogy maga fogja kifizetni a számláját.

loading...