Arról lehet tudni, hogy ki milyen gazdasszony, hogy egy tojásból mennyi palacsintát készít…- mondogatta a Nagyi…, voltak ilyen meglátásai…
Ma van a palacsinta világnapja, akkor nézzük – milyen a jó palacsinta?
Fontos, hogy ne legyen gumiszerű, tehát rágós – ehhez igazából fogalmam sincs mit kellene tennünk, mert még nem sikerült így csinálnom.
És ne száradjon ki. Ez csak akkor fordulhat elő, hogyha szabadon hagyjuk.
A széle mindenképp szikkadni fog, hisz vékonyabb. De ha kihűlés után lefedjük folpack-al, akkor ez nem történik meg. Másnap is finom lesz, puha szélekkel.
Végülis igaz a régi megállapítás – mert minél több palacsintát készítünk egy darab tojásból annál vékonyabbakat sütünk.
Márpedig nálunk a vékony a menő.
Egyedül a kelt palacsintánál megengedett a vaskosabb „szelet”.
Egy tojásból normál arányokkal ki lehet hozni 10-12 db-ot is – persze ez palacsintasütő mérettől is függ, nem csak a mi ügyességünktől.
Tudni kell: Ha hígabbra készítjük, akkor vékonyabb lesz a tészta, ha sűrűbbre, akkor vastagabb. Hígabb tésztából többet süthetünk, mint a vastagabból.
Egy tojáshoz kell 15 dkg liszt,
1,5 dl tej
1,5 dl ásványvíz, vagy szóda
csipetnyi só
1 evőkanálnyi olaj
Ha netán nincs otthon ásványvíz, késő este van, és jól jönne egy kis palacsinta – simán elkészíthető vízzel is. Ha lazítani akarunk rajta adjunk hozzá egy késhegynyi sütőport.
Ha tojás nincs otthon – régen elkészítették simán tejjel is. De akkor tisztán tejjel. Tej, pici só, liszt.
Ha tej nincs otthon, adjunk egy tojással többet, és vizet annyit, hogy palacsinta sűrű legyen.
A palacsinta sűrűség az hígabb tejszín sűrűséget jelent.
Kikeverés után pedig jön egy kis pihentetés. Nagyjából negyedóra. Ilyenkor egy picit sűrűsödik még.
Ha pedig rakunk bele olajat, hogy közben már ne kelljen – ne keverjünk be nagyon sokat, mert a végére nehezen süthető lehet. 20-30 darabot simán süthetünk így, a duplájával már kínlódás lehet…
És még egy: Palacsintát forró sütőben sütjük – ez a lényege.
