Menü Bezárás

Mi a közös az 1960-as 100-asban, és a mostani 20 ezresben?

Ennek a kérdésnek a megválaszolásához tudni kell, hogy mennyi volt akkor, és mennyi most az átlagbér.

Az átlag, ami sosem mutatja meg egy átlagos ember jövedelmét.

Mert hiába keresett papíron egy átlagember 1000-1200 forintot, vagy hiába dolgozik egy statisztika szülte magyar állampolgár egy hónapban 240 ezer nettóért manapság – ha a legtöbben ettől kevesebbet keresnek.

Mert bizony a statisztika ez. Régen is beleszámított a párttitkár, meg a tsz-elnök, és a bankigazgató fizetése is, no és ott volt az átlagban a segédmunkás, és a tsz-tag havi jövedelme is, ami akkortájt nem volt egy óriási összeg.

Így van ez most is.

Hogy mi a közös? Pont az, amiről már eddig is szóltam:

Egy átlag magyarnak 1960-ban egy 100-as bankóból 11-12 db volt a fizetési borítékban.

Most pedig egy mai emberkének ugyanúgy 11-12 db kerül a folyószámlájára, csak éppen húszezres bankóból.

1960-ban hatósági árak voltak, ami azt jelentette, hogy bárhová, bármelyik boltba betért az ember a legtöbb árucikket ugyanannyiért kapta meg.
1 kiló kenyér 3 Ft, a fehér kenyér 3,60 volt.

péksütemény 40 fillér, de a vajas kifli úgy emlékszem 60 fillér volt

liszt 4,60

tej 3 Ft

zsír 28 Ft

a sertéshús 26 Ft (érdekesség, hogy a borjú és marha lényegesen olcsóbb volt, a sertéshús ára pedig csonttal együtt volt értendő, tehát mint a mostani “malachús”

A virsli 32 Ft volt, a csemege szalámi 70 Ft, az olaj 21,60, a cukor 10,60, a makaróni, aminek még nagyobb volt lyukja, és kiváló szívószálként is működött: 13,20 volt.

Tojást simán lehetett kapni a piacon 1 Ft-ért, de ez még a nyolcvanas években is olcsó volt faluhelyen – főleg nyáron.

Vajért 6 Ft 60 fillért kértek, fél kiló túróért 5 Ft-ot, a Trappista 10 dekája 4 Ft-ba került, krumplinak 1-2 Ft, hagymának 3-4 Ft, káposztának 2 Ft körül volt kilója.

A savanyú cukor 2 Ft volt, de minden más cukorka ettől drágább…

El lehet dönteni egy kis kalkulációval, hogy valóban olyan olcsó volt-e minden…

Forrás