Nagyon sokan nem értik és nem is érthetik mindaddig, amíg át nem élik ők is, hogy a világon a legnagyobb fájdalmat egy gyerek elvesztése jelentheti. Ez egy olyan dolog, amire egyszerűen nem lehet felkészülni, lehetsz bármilyen erős, ez a tragédia millió darabra szaggatja a lelked.
Egy gyerek elvesztése teljesen ellent mond az anyatermészet elveinek, hiszen a szülők feladata nem az, hogy földbe tegyék a gyermeküket, hanem az, hogy biztonságban felneveljék őket. De sajnos néha történnek ilyen tragédiák…
9 hónapig a szíved alatt hordoztad, belőletek lett, és születése után úgy óvtátok akárcsak a szemetek fényét, és ez a sok szép dolog egyszer csak odalesz… Oda az édes nevetése, a hosszú és meleg ölelések már csak az emlékezetetekben él.
Egy gyerek elvesztését sosem lehet igazán feldolgozni. Együtt élni lehet a tudattal, de elfogadni soha. Ha évek múltán megkérdezik, hogy van-e gyereked persze, hogy azt feleled, hogy van, de amikor rákérdeznek a nevére és a korára akkor önt el a mérhetetlen szomorúság.
Ezt a helyzetet egyszerűen nem lehet helyesen kezelni, hiába hazudod azt a külvilágnak és önmagadnak, hogy minden rendben van, mert nincs semmi sem rendben.
Ugyanez a helyzet abban az esetben is, amikor azelőtt veszíted el a gyerekedet, mielőtt az világra jönne. Még az előtt eltűnik az életetekből, hogy féltő karjaitokba vehettétek volna, és ez csak tovább fokozza a kínzó érzelmeket.
Egy gyerek elvesztése után valahogy mintha lelassulna az idő: nehezebben kelsz ki reggelente az ágyból, alig eszel, és megállás nélkül potyognak a könnyeid. Joggal okolod a sorsot, amiért elvette tőled a legdrágább dolgot, ami létezhet a Földön. Elátkozhatsz mindent és mindenkit, de sajnos ez nem fogja visszahozni a szerelmetek gyümölcsét. Visszacsinálni, vagy megmásítani az idő akaratát lehetetlen.
Ha vetélés után újra sikerül teherbe esned, akkor sem tudsz önfeledten örülni, mert benned van a félelem, hogy újra megtörténhet. Próbálsz boldognak tűnni, de belülről emészt az érzés, hogy valami rossz is történhet újból. A végtelen öröm végtelen gyásszal párosul, hiszen ha sikerül is egészséges babának életet adnod, a meg nem született testvér emléke sajnos sosem fog halványodni.
Ezekkel a terhekkel élni rányomja a bélyegét az egész további életre. A lelki gyógyulás lassú folyamat, amit semmilyen körülmények között sem szabad siettetni. Egy gyerek elvesztése a legmagányosabb és legkétségbeejtőbb utazás, amit az élet hozhat.
Azok a nők, akik a magzatukat, vagy a gyerekeiket vesztették el, a legerősebb teremtmények a Földön. Ők azok, akik az érzelmek legmagasabb és legmélyebb bugyrait is átélték, de mégis itt vannak. Köztünk vannak és lélegeznek. Lélegeznek és teszik a mindennapi teendőiket. Mert bennük lakozik az az ajándék, amely segítségével képesek voltak összerakni az ezer darabjaira hullott énüket.
Ha pillanatnyilag nem is úgy érzékeled, de tudnod kell, hogy a világ egyik legerőteljesebb nője vagy, mert nem adtad fel. Tudod, hogy csak úgy kerülhetsz vissza önmagadhoz és az álmodhoz, hogy kisbabád legyen, ha nem engeded ki a kezeid közül az életed irányítását. Ott van benned az öngyógyítás ajándéka, ami bármilyen külső segítségnél erősebb. Ezért hát vedd igénybe a szükséges időt és csak magadra koncentrálj.
Tudd, hogy nem vagy egyedül, megannyi nő szenved hasonló gondoktól, de egy valamit nem szabad elfelejtenetek: a gyerek és a magzat lelke, szeretete és gyermeki éne mindig bennetek és veletek él.
