Menü Bezárás

“Nincs időm gyűlölni azt, aki utál engem, mert nagyon elfoglalt vagyok azokkal, akiket szeretek.” – Al Pacino legszebb gondolatai!

„Egy olyan világban élünk, amelyben minél többet dolgozunk, annál több mindennel foglalkozunk! De az önfeledt örömre sajnos már nem jut időnk! Ez egy őrült világ!”

A nagyszerű amerikai színész, Al Pacino, eredetileg Olaszországból, Szicíliából származik. Karrierje során sikerült meghódítania sok ember szívét és lelkét. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány, e nagy színész által mondott bölcs gondolatot.

1. Hiába panaszkodunk, ha valójában nem sajnáljuk tettünket.

2. Az én túlélési módszerem az, hogy tudom, hogyan kell mozognom, mikor kell elrejtőznöm, mikor kell részt vennem, és mikor kell könyökölnöm.

3. A barátság és a pénz olyan, mint a víz és az olaj.

4. Olyan világban élünk, ahol minél többet dolgozol, annál több dologgal foglalkozol. És közben nincs időnk semmit élvezni valójában. Ez egy ilyen őrült világ!

5. A szabadság azt jelenti, hogy soha nem bánod meg azt, amit csinálsz.

6. Láttam színészeket, akik átalakították önmagukat színészekből személyiségekké, mely által annyira önteltekké váltak, hogy elfelejtették a valódi céljukat, beleragadva saját hírnevük csodálatába.

7. Én mindig az igazat mondom, még akkor is, ha éppen hazudok.

8. Nem volt pénzem. Amikor meggazdagodtam, sokat tanultam a leválásról. A gazdag emberek ösztönszerűen kezelik a pénzt, míg azok, akiknek nem volt eddig, mindezt meg kell tanulniuk.

9. Inkább elkerülöm a „tökéletesség” kifejezést. Megvan az igazi almád. És megvan az az alma, amely úgy néz ki, mint ha tökéletes lenne. A probléma az, hogy ha a tökéletes almából harapunk, az íze nem olyan, mint az igazi almáé, és nem is annyira tápláló.

10. Nincs időm gyűlölni azt, aki utál engem, mert nagyon elfoglalt vagyok azokkal, akiket szeretek.

11. Egyszer egy órán el kellett játszanom saját magam, amint egyedül vagyok a szobámban. És mivel soha nem volt gyerekszobám, improvizálnom kellett. Anyám azt mondta nekem, hogy a színészet a gazdag embereknek való, és nekem inkább munkát kellene keresnem. Két év után elhagytam a középiskolát, de nem felejtettem el, amit a tanárom mondott, hogy természetesen játszottam. Nem tudom, mi a különbség a természetes és a valóságos között.

12. Azt mondják kétszer halunk meg! – egyszer miután a lelkünk elhagyja a fizikai testünket, és másodszor, amikor az életünkben látott utolsó személy kiejti a nevünket.

13. Életünk során mindig a múltba tekintünk vissza, vagy a jövőbe nézünk. De akkor mikor éljük meg a jelent?