Te még tudod, hogy mi az a kis tábla az első keréken?

Csak azért, mert manapság már nem divat.

És igazándiból már funkciója sem lenne, akkoriban sem hiszem hogy túl sokat ért.

Régen – ötvenes-hatvanas években – több olyan felszerelése is volt egy biciklinek, amit manapság már nem használnak, vagy legalábbis nem úgy, mint régen.

Az, hogy bőrből készült kis szerszámos táska volt a nyereg alatt egy dolog, ez majd minden biciklin ott volt – legalábbis azokén biztos, akik meg is tudták szerelni a kerékpárt, ha valami gond volt.

A biciklire rögzítve hordták a pumpát is, nem táskából, szatyorból vették elő – legtöbbször meg is maradt, nem lopta el senki.

Persze kivétel erősíti a szabályt.

Még nem volt led izzó, nem használtak elemet erre a célra, így aztán dinamóval fejlesztették tekerés közben az áramot a világításhoz. Ami nem rossz, környezetbarát módszer,de egyrészt nehezíti a hajtást, másrészt esőben, hidegben nem mindig működött.

És ott volt még egy felszerelési tárgy, ez a bizonyos kis tábla, amire a tulajdonos adatait írták rá. Pont úgy, mint régen a bőröndökre.

Minta nem lehetne ezeket kicserélni…

De akkor fontosnak tartották, és akinek volt ilyen a bicaján az bizony rá is írta a nevét, címét – hogyha elveszne valahogy a bicikli akkor a becsületes megtaláló visszaszolgáltathassa.

És persze részint ezzel bizonyította azt is a tulaj, hogy ez bizony az ő “járgánya…”

Forrás

loading...