Menü Bezárás

Nem mondtam el az anyósomnak, hogy kamerákat szereltünk fel a házunkban: amíg mi nem voltunk otthon, ő bejött, a saját kulcsaival kinyitotta az ajtót – később pedig megnéztem a felvételeket, és kihívtam a rendőrséget

Nem mondtam el az anyósomnak, hogy kamerákat szereltünk fel a házunkban: amíg mi nem voltunk otthon, ő bejött, a saját kulcsaival kinyitotta az ajtót – később pedig megnéztem a felvételeket, és kihívtam a rendőrséget 😱😲

Amikor beköltöztünk az új házunkba, a férjem ragaszkodott hozzá, hogy az anyjának is legyen egy másolat a kulcsokból. Egyszerűen megmagyarázta: „Ha elutazunk, ő tud vigyázni a házra, meglocsolni a virágokat, megetetni a macskát.”

Nem ellenkeztem, de minden egyes hazatéréskor furcsa dolgokat vettem észre. Az iratok nem ott voltak, ahol hagytam őket.

Az ékszerek a dobozban másképp voltak elrendezve. Néha még a szemetesben is találtam csomagolóanyagokat olyan termékekből, amiket biztosan nem vettünk.

– Csak képzelődsz – legyintett a férjem. – Anyám nem lenne képes ilyesmire.

De bennem egyre nőtt a nyugtalanság. Egy nap, egy újabb furcsa felfedezés után elhatároztam: rejtett kamerákat szereltem fel a nappaliban, a hálószobában és még a folyosón is. Nem mondtam senkinek, sem a férjemnek, sem az anyósomnak. Csak meg akartam érteni, miért jár be az anyósom a házunkba meghívás nélkül, anélkül, hogy szólna.

Másnap bekapcsoltam a felvételeket – és elakadt a lélegzetem. Miután megnéztem mindent, azonnal hívtam a rendőrséget 🫣🤔 Folytatás az első kommentben 👇👇

A kamera megmutatta: anyósom úgy lépett be a házba, mintha az övé lenne, levette a kabátját és… nem volt egyedül. Utána egy férfi lépett be, láthatóan fiatalabb nála. Úgy viselkedtek, mintha az otthonukban lennének – végigsétáltak a szobákon, nevettek, bort töltöttek.

De a legrosszabb ezután következett. A felvételen tisztán látszott, hogy a férfi bement a hálószobánkba, kinyitotta a komódomat és turkálni kezdett a dolgaim között.

Néhány perc múlva kijött a szobából az ékszerdobozommal a kezében, miközben az anyósom ott állt mellette, és úgy tett, mintha semmi sem történne.

Ott ültem a képernyő előtt, a mellkasomon a kezem, a szívem majd kiugrott a helyéről.

– Istenem… – suttogtam, nem hittem a szememnek.

Visszatekertem a felvételt, majd újra előre – minden világos volt. Ez nem lehetett véletlen.

Ugyanazon az estén kihívtam a rendőrséget. Amikor a férjem hazajött, megmutattam neki a videót. Némán ült, fehér volt, mint a fal.

– Ez… ez az anyám… – préselte ki magából. – És tudta, hogy ő lop?..

Csak bólintottam.

Néhány órával később a rendőrség már az ajtónknál állt. Az anyósom nem számított rá, hogy a titka ilyen gyorsan napvilágra kerül.