Nem mindenki tudja ezt azonnal megmondani, pedig hasznos lenne. A vércsoport és az egészség között ugyanis valódi összefüggések vannak. Például a 0-ás vércsoportú embereket jobban csípik a szúnyogok, mint másokat, és náluk a teherbe esés is nehezebb lehet. Az AB vércsoporthoz viszont magasabb gyomor- és hasnyálmirigyrák-kockázat társulhat. Van azért egy kellemesebb hír is, a B vércsoportúaknál több hasznos baktérium él a szervezetben.
Érdemes tudni, mit árul el rólad a vércsoportod, mert minél többet tudsz a lehetséges kockázatokról, annál könnyebben tehetsz ellenük. A vércsoport persze nem határoz meg mindent. Az egészséget több tényező alakítja, például a genetika, az étrend, a mozgás és a környezet. Mégis, az információ mindig előny.
Nézzük meg a különböző vércsoportokat, és válaszoljunk néhány gyakori kérdésre. Van kapcsolat a vércsoport és a személyiség között? Mi az Rh-faktor, és miért lehet veszélyes? Tarts velünk, és kiderül.
A vércsoportok röviden
A legtöbben tudják, hogy négy alapvető vércsoport létezik, az A, a B, az AB és a 0. Azt viszont nem mindenki tudja, mit jelent ez pontosan. Mielőtt rátérnénk arra, hogyan hatnak az egészségre, érdemes tisztázni az alapokat.
A vér mindegyik típusa ugyanazokból az elemekből áll, vagyis plazmából, vörösvérsejtekből, fehérvérsejtekből és vérlemezkékből. Ugyanakkor egyes vértípusok felszínén antigének is találhatók, ezek olyan fehérjék és cukrok, amelyeket a szervezet saját jelként ismer fel. Két fő antigéntípus van, az A és a B. Az A vércsoportúaknál csak A antigén van, a B vércsoportúaknál csak B antigén. Az AB vércsoport mindkettőt hordozza, a 0-s vércsoport pedig egyiket sem.
Létezik az Rh-faktor is, amely egy olyan fehérje, ami jelen lehet a vörösvérsejteken. Ha valakinek A vércsoportja van és Rh-faktora is, akkor A+ a vércsoportja. Ha ugyanilyen vércsoporthoz nem tartozik Rh-faktor, akkor A-. Ugyanez igaz a többi vércsoportra is, így összesen nyolc vércsoport-típus létezik.
A vércsoport azért fontos, mert meghatározza, ki milyen vért kaphat transzfúzió során. Olyan vért nem lehet beadni, amelynek antigénjei nem illenek a befogadóhoz, mert az immunrendszer megtámadhatja őket. Ezért a 0-s vércsoportú ember csak 0-s vért kaphat, viszont bárkinek adhat. A B vércsoportú ember B és 0 vért kaphat, de A-t vagy AB-t nem. Az A vércsoportú ember A és 0 vért kaphat, de B-t vagy AB-t nem. Az AB vércsoportú ember pedig bármilyen vért kaphat. Az Rh-faktornak is egyeznie kell.
Az AB vércsoport növelheti a kognitív hanyatlás kockázatát
Sajnos az AB vércsoporthoz nagyobb eséllyel társulhatnak későbbi kognitív problémák. A Neurology című folyóiratban megjelent kutatás szerint az AB vércsoportú emberek gyengébben teljesítettek egy olyan memóriateszten, ahol listákat kellett megjegyezniük, mint a más vércsoportú résztvevők.
Az AB vércsoport bizonyos véralvadási tényezőkkel és vérfehérjékkel is kapcsolatban állhat, ez részben magyarázhatja a memóriazavart, de a teljes ok még nem ismert.
Egyes vércsoportoknál más a rákos megbetegedések kockázata
A vércsoport a különböző daganattípusok kockázatát is befolyásolhatja. Az AB vércsoportúaknál 26%-kal magasabb lehet a gyomorrák kialakulásának esélye, mint a B vagy 0 vércsoportúaknál, míg az A vércsoport 20%-kal nagyobb kockázattal járhat. Ennek egyik oka lehet, hogy az AB és az A vércsoportú embereknél erősebb az immunválasz a H. pylori baktériummal szemben, amely szerepet játszhat a daganat kialakulásában.
A 0-s vércsoportú embereknél 37%-kal kisebb lehet a hasnyálmirigyrák kockázata, mint a többi vércsoportnál. Itt is felmerülhet a H. pylori elleni eltérő immunválasz. Ez jó hír a 0-s vércsoportúaknak, a többieknek viszont kevésbé az.
A 0-s vércsoport növelheti a fekély esélyét
A 0-s vércsoporthoz nagyobb fekélykockázat társulhat. Bár a fekély nem kellemes, még így sem ez a legsúlyosabb következmény. A fekélyt okozó H. pylori baktérium más vércsoportoknál a gyomorrák magasabb kockázatában is szerepet kaphat. Sokaknak inkább a fekély jelent kisebb rosszat.
A különbség oka az, hogy a vércsoport befolyásolja, hogyan reagál az immunrendszer a fenyegetésekre.
Az Rh-faktor terhesség alatt gondot okozhat
Ahogy a vércsoportok különböznek, úgy az Rh-faktor is eltérhet. Az Rh-faktor egy fehérje, amely a vörösvérsejtek felszínén található. Az Rh+ embereknél jelen van, az Rh- embereknél, akik jóval ritkábbak, hiányzik.
A legtöbb esetben ez nem okoz gondot, terhesség alatt viszont problémát jelenthet. Ha a várandós személy Rh-, a magzat pedig Rh+, az eltérés veszélyes lehet. Az Rh- immunrendszere ugyanis ellenanyagot termelhet az Rh-faktor ellen. Bár az anya és a magzat vérellátása külön van, a placenta révén kis mennyiségű vér átjuthat. Ez oda vezethet, hogy az ellenanyagok megtámadják a magzat Rh-faktorát. Ennek következménye hemolitikus anémia lehet, vagyis a vérsejtek gyorsabban pusztulnak el, mint ahogy a magzat pótolni tudná őket, és ez akár életveszélyes is lehet.
Ez általában az első terhesség alatt még nem szokott kialakulni, mert az immunrendszernek nincs elég ideje felépíteni az ellenanyagokat. A későbbi terhességeknél viszont már kockázatot jelenthet. Ennek megelőzésére az Rh- személyek Rh immunglobulin, vagyis RhIg injekciót kaphatnak, ami gátolja az Rh elleni ellenanyagok képződését.
Az A és a 0 vércsoportúak nehezebben viselik a stresszt
Mivel a vércsoport-antigének befolyásolják a kortizoltermelést, a vércsoport az is meghatározhatja, hogyan reagálsz stresszhelyzetben. Az A vércsoportú emberek több kortizolt termelnek, mint más vércsoportok tagjai, ezért nehezebben kezelhetik a feszült helyzeteket. A 0-s vércsoportúaknál nincs túlzott kortizoltermelés, viszont stressz alatt több adrenalint termelnek, és ez megnehezítheti a kortizol kiürülését a szervezetből.
Az ilyen vércsoportú embereknek érdemes külön figyelniük a stresszkezelésre, mert a testük kevésbé segít ebben automatikusan.
A B vércsoportúaknál több hasznos baktérium található
Ha B vércsoportú vagy, van egy jó hír, sok baktérium él a szervezetedben, és ezek a jófajták közé tartoznak. Az emberi testnek szüksége van baktériumokra, mert segítenek az emésztésben és a káros baktériumok elleni védekezésben.
A B vércsoportú embereknél akár 50 000-szer több barátságos baktérium is lehet, mint a 0 és az A vércsoportúaknál. Ez jobb emésztést és erősebb immunvédelmet jelenthet.
A szúnyogok nem minden vértípust szeretnek ugyanannyira
Érezted már, hogy egyes embereket sokkal gyakrabban csípnek meg a szúnyogok? Ennek nemcsak a véletlen az oka, hanem a vércsoport is. Egy japán kutatás, amely a Journal of Medical Entomology folyóiratban jelent meg, azt találta, hogy a 0-s vércsoportú emberek kétszer vonzóbbak a szúnyogok számára, mint az A vércsoportúak. A B és az AB vércsoport sem különösebben vonzó a rovaroknak.
A szúnyogok még vérszívás előtt érzékelhetik valakinek a vércsoportját, a bőrváladékokon keresztül kapott jelek alapján. Ha nem tetszik nekik a vértípusod, egyszerűen odébbállhatnak.
A 0-s vércsoportúaknál nehezebb lehet a teherbeesés
A Yale Egyetem és a New York-i Albert Einstein College of Medicine kutatói azt találták, hogy a 0-s vércsoportú nők kétszer nagyobb eséllyel termelnek rosszabb minőségű petesejteket, ráadásul ezekből kevesebb is lehet. Gyakrabban mutatnak magas FSH-hormonszintet is, ami alacsony termékenységre utalhat.
Ezzel szemben az A vércsoportú nőknél jobban védett lehet a petesejtszám csökkenése az életkor előrehaladtával. A vércsoport azonban nem az egyetlen tényező, amely befolyásolja a termékenységet, és az életkor sokkal erősebb jelző.
A 0-s vércsoporthoz kisebb szívbetegség-kockázat társul
A 0-s vércsoport elsőre nem tűnik szerencsésnek, de van egy fontos előnye. A 0-s vércsoportú emberek 23%-kal kisebb eséllyel betegednek meg szívbetegségben, mint a más vércsoportúak. A legnagyobb kockázat az AB és a B vércsoporthoz társul.
Ennek hátterében az állhat, hogy egyes vércsoportok magasabb gyulladásszinttel kapcsolódnak össze, és a gyulladás hozzájárulhat a szívbetegségek kialakulásához.
Japánban a vércsoport a személyiségről is árulkodhat
Japánban sokan hiszik, hogy a vércsoport nemcsak az egészségről, hanem a személyiségről is mond valamit.
Az A vércsoportú embereket általában szorgalmasnak, rendezettnek és érzékenynek tartják. A 0-s vércsoportúakat önálló kezdeményezőnek, logikusnak és önfejűbbnek írják le. Emellett egyes vércsoportokat jobban összeillenőnek tartanak másoknál, ezért a ketsueki-gata hívei a párválasztásnál is figyelembe vehetik a vércsoportot.
Ez a gondolat hasonlít a nyugati világ asztrológiájához. A gyökerei Európába nyúlnak vissza. Az 1910-es és 1920-as években végzett kutatások azt próbálták bizonyítani, hogy egyes „rasszok”, főként az európaiak, felsőbbrendűek másoknál. Ezt a ma már elvetett irányt 1927-ben a japán kutató, Takeji Furukawa is átvette, majd később is kapott figyelmet. Az 1970-es években Masahiko Nomi könyvsorozata tette igazán ismertté az elképzelést.
Ha érdekel a téma, létezik róla egy informatív anime is, és egészen szórakoztató.
Az A vércsoport nagyobb alkoholizmus-kockázattal járhat
Az A vércsoportúaknál nagyobb lehet az alkoholfüggőség kialakulásának esélye, mint más vércsoportoknál. Ennek hátterében az antigének, vagyis azok az idegen anyagok állhatnak, amelyek immunválaszt váltanak ki a szervezetben. Az a feltevés, hogy az A típusú antigének kevésbé hatékonyan segítik az ellenanyagtermelést az alkohol hatásával szemben.
Az A vércsoportú emberek ezért kevésbé tudják jól kivédeni az alkohol hatását, a szervezetük erősebben reagálhat rá, és ez növelheti a függőség kialakulásának esélyét.
