Az autizmus pontos okait a tudomány máig nem ismeri teljesen. A kutatók évek óta vizsgálják, milyen genetikai, környezeti és biológiai tényezők játszhatnak szerepet a kialakulásában.
Most egy új kutatás ismét felkeltette a szakemberek figyelmét, mert arra utal, hogy a történet egyik fontos szereplője nem is a gyermek, hanem az édesanya szervezetében keresendő.
Egyre több bizonyíték mutat a bélrendszer felé
Az elmúlt években a tudósok rengeteget foglalkoztak a bélmikrobióta szerepével. A bélrendszerünkben élő baktériumok milliárdjai nemcsak az emésztésben vesznek részt, hanem az immunrendszer működését, a hangulatot, a stresszre adott reakciókat és számos betegség kialakulását is befolyásolhatják.
Szakértők szerint a bélflóra állapota jóval nagyobb hatással lehet a szervezetünkre, mint azt korábban gondolták.
Most pedig úgy tűnik, hogy az agy fejlődésével kapcsolatban is fontos szerepe lehet.
A kutatás váratlan eredményt hozott
A The Journal of Immunology folyóiratban megjelent vizsgálat során a kutatók arra keresték a választ, hogyan befolyásolhatja az anya bélrendszerének állapota a fejlődő utód idegrendszerét.
Az eredmények alapján az anyai mikrobiom bizonyos esetekben erősebb hatást gyakorolhat a fejlődő szervezetre, mint maga a gyermek saját bélflórája.
A kutatás egyik központi eleme egy IL-17a nevű immunmolekula volt.
Ez az anyag már korábban is ismert volt a tudomány számára, mivel szerepet játszik több gyulladásos és autoimmun betegségben. Most azonban felmerült, hogy a magzati agy fejlődésére is hatással lehet.
Egy immunmolekula állhat a háttérben?
A kutatók különböző bélflórával rendelkező egereket vizsgáltak.
Az egyik csoportnál olyan baktériumok domináltak, amelyek fokozott IL-17a immunválaszt váltottak ki. A másik csoport esetében ez nem volt jellemző.
Amikor a kutatók átmenetileg blokkolták az IL-17a működését, a kölykök fejlődése mindkét csoportban hasonló volt.
Később azonban, amikor a blokkolás megszűnt, az első csoport utódainál olyan viselkedési mintázatok jelentek meg, amelyek az autizmus bizonyos jellemzőire emlékeztettek.
A kutatók ezt követően még tovább mentek.
Az első csoportból származó bélbaktériumokat átültették a második csoportba. A baktériumokkal együtt pedig megjelentek azok a viselkedési változások is, amelyeket korábban csak az első csoportnál figyeltek meg.
Mit jelent ez az emberek számára?
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a vizsgálatot kizárólag egereken végezték.
Ez nem bizonyítja azt, hogy embereknél ugyanilyen folyamat zajlik le, és azt sem jelenti, hogy az autizmus kialakulásának egyetlen oka ismertté vált volna.
A kutatás azonban új irányt mutathat a tudomány számára.
A szakemberek szerint elképzelhető, hogy a várandósság alatti immunfolyamatok és a bélrendszer állapota bizonyos esetekben szerepet játszhat a neurofejlődési folyamatok alakulásában.
A tudósok szerint még rengeteg kérdés nyitott
John Lukens, a kutatás vezetője szerint a következő nagy feladat annak feltárása lesz, hogy az emberi mikrobiom mely jellemzői kapcsolódhatnak bizonyos fejlődési eltérések fokozott kockázatához.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az IL-17a csupán egyetlen eleme egy rendkívül összetett rendszernek.
Bár elméletileg az immunfolyamatok befolyásolása egyszer segíthet a megelőzésben vagy a kockázatok csökkentésében, a terhesség alatt végzett immunrendszeri beavatkozások rendkívül érzékeny területnek számítanak.
Éppen ezért a tudósok szerint még hosszú évek kutatására lesz szükség, mielőtt biztos válaszokat lehetne adni.
Egy dolog azonban biztos
A bélrendszer és az agy közötti kapcsolat sokkal szorosabb lehet, mint azt korábban hittük.
A mostani eredmények nem adnak végleges magyarázatot az autizmus kialakulására, de újabb fontos darabot helyezhetnek el a kirakósban.
És lehet, hogy a jövő egyik legnagyobb áttörése éppen ott kezdődik majd, ahol korábban a legkevesebben keresték: a bélrendszer láthatatlan világában.
