Az artériák feladata, hogy oxigéndús vért szállítsanak a szívből a szervezet minden részébe – az agyba, a belső szervekhez, az izmokhoz és a végtagokhoz. Egészséges állapotban a vér akadálytalanul áramlik bennük. Ha azonban az érfalakon zsíros lerakódások, úgynevezett plakkok halmozódnak fel, az erek fokozatosan beszűkülnek. Ezt az állapotot érelmeszesedésnek (ateroszklerózisnak) nevezik.
A beszűkült artériák hosszú ideig nem okoznak feltűnő panaszokat, ezért sokan csak akkor szembesülnek vele, amikor már komoly szövődmény – például szívroham vagy stroke – alakul ki. Pedig a szervezet gyakran már korábban is küld figyelmeztető jeleket.
1. Gyakori hányinger
A hányinger rengeteg betegség tünete lehet, ezért önmagában nem utal érszűkületre. Ha azonban visszatérő, megmagyarázhatatlan rosszullétről van szó, amely más panaszokkal is társul, érdemes orvoshoz fordulni.
2. Mellkasi fájdalom vagy szorítás
A mellkasi fájdalom, más néven angina, az egyik legismertebb figyelmeztető jel. Akkor alakulhat ki, amikor a szívizom nem jut elegendő oxigénhez a koszorúerek beszűkülése miatt.
A fájdalom gyakran a mellkas közepén jelentkezik, majd kisugározhat a bal karba, a vállba, az állkapocsba vagy a hát felső részébe. Ha ilyen panaszt tapasztalsz, különösen terhelésre, mielőbb fordulj orvoshoz.
3. Légszomj
Ha a szív vagy a tüdő vérellátása romlik, már kisebb fizikai terhelés is fulladást okozhat. Különösen figyelmeztető jel, ha a légszomj nyugalomban is jelentkezik, vagy olyan tevékenységek közben, amelyek korábban nem okoztak problémát.
4. Gyengeség vagy zsibbadás a test egyik oldalán
Az agyat ellátó nyaki verőerek (carotis artériák) beszűkülése átmeneti vagy tartós idegrendszeri tüneteket okozhat.
Ha a test egyik oldalán hirtelen gyengeséget, zsibbadást vagy bénulásérzést tapasztalsz, az akár közelgő stroke jele is lehet, ezért azonnali orvosi ellátás szükséges.
5. Elmosódott beszéd
Ha valaki hirtelen nehezen formálja a szavakat, összefolyik a beszéde vagy nehezére esik a mondatok kimondása, az szintén az agy csökkent vérellátására utalhat.
Ez a tünet soha nem tekinthető ártalmatlannak.
6. Hirtelen látásromlás
Az egyik vagy akár mindkét szemen jelentkező homályos látás, átmeneti látáskiesés vagy hirtelen látásromlás arra utalhat, hogy a szemet ellátó erek vérellátása nem megfelelő.
Ilyen esetben mielőbb orvosi vizsgálatra van szükség.
7. Lábfájdalom járás közben
Ha séta közben rendszeresen fájni kezd az egyik lábad, de pihenésre a fájdalom megszűnik, az a végtagokat ellátó artériák szűkületének egyik jellegzetes tünete lehet.
Ezt az állapotot perifériás artériás betegségnek nevezik.
8. Hideg lábfejek
Amikor a vérkeringés nem megfelelő, a szervezet először a létfontosságú szervek vérellátását biztosítja, emiatt a végtagok könnyen lehűlhetnek.
Ha a lábad rendszeresen hideg, miközben a környezet nem indokolja ezt, érdemes kivizsgáltatni az okát.
9. Lassan gyógyuló sebek a lábon
A megfelelő vérkeringés nélkül a kisebb sérülések is nehezebben gyógyulnak.
Ha a lábfejen vagy a lábszáron lévő sebek hosszú idő alatt sem gyógyulnak be, vagy gyakran elfertőződnek, az a rossz keringés egyik figyelmeztető jele lehet.
10. Szívdobogásérzés
Ha úgy érzed, hogy a szíved hevesen ver, kihagy egy-egy ütemet vagy szabálytalanul dobog, azt mindig érdemes komolyan venni.
A szívdobogásérzésnek számos oka lehet, de bizonyos esetekben a szív vérellátásának zavarával is összefügghet.
Mit tehetsz a megelőzésért?
Az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát jelentősen csökkentheti az egészséges életmód:
fogyassz több zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabonát;
mozogj legalább heti 150 percet;
hagyd abba a dohányzást;
tartsd kordában a vérnyomást, a koleszterinszintet és a vércukorszintet;
ügyelj az egészséges testsúlyra.
Összegzés
A beszűkült artériák sokáig tünetmentesek maradhatnak, de a szervezet gyakran már korán figyelmeztet. A mellkasi fájdalom, a terhelésre jelentkező légszomj, a hirtelen beszéd- vagy látászavar, a féloldali zsibbadás vagy a járás közben jelentkező lábfájdalom mind olyan tünet lehet, amelyet nem szabad félvállról venni.
Fontos azonban tudni, hogy ezek a panaszok önmagukban nem bizonyítják az érelmeszesedést, más betegségek is állhatnak a háttérben. A pontos diagnózist kizárólag orvosi vizsgálat állíthatja fel.
