Ott lapulnak a hűtőben, ott sorakoznak a boltok polcain, és sok magyar családban szinte mindennap az asztalra kerülnek. Reggelire egy kis felvágott, vacsorára virsli, hétvégén néhány szelet szalámi. Ártalmatlannak tűnő, megszokott ételek, amelyekről a legtöbben nem is gondolnák, hogy hosszú távon egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Pedig a rákkutatással foglalkozó szakemberek már régóta figyelmeztetnek: bizonyos feldolgozott húskészítmények rendszeres fogyasztása növeli a vastagbélrák kialakulásának esélyét.
Ki ne szeretné a friss kiflit egy szelet sonkával? Vagy a ropogósra sült virslit mustárral, egy kis kenyérrel?
Ezek az ételek annyira hozzátartoznak a hétköznapjainkhoz, hogy szinte eszünkbe sem jut megkérdőjelezni őket.
Pedig nem minden élelmiszer olyan ártalmatlan, mint amilyennek első pillantásra látszik.
A daganatos betegségek kialakulásában számos tényező szerepet játszhat. A genetikai adottságok, az életkor, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a mozgásszegény életmód mellett az étkezési szokásaink is befolyásolhatják a kockázatot.
És van egy olyan élelmiszercsoport, amelynek rendszeres fogyasztásával kapcsolatban különösen egyértelműek a tudományos bizonyítékok.
A meglepő az, hogy ezekből a termékekből valószínűleg a legtöbb magyar háztartásban is akad néhány.
Nem valami különleges ételről van szó: lehet, hogy most is ott van a hűtődben
Amikor egészségtelen élelmiszerekről beszélünk, sokan rögtön a gyorséttermi hamburgerekre, a cukros üdítőkre vagy az olajban tocsogó sült krumplira gondolnak.
Pedig a szakemberek szerint érdemes alaposabban megnézni azokat a húskészítményeket is, amelyeket nap mint nap fogyasztunk.
Ide tartoznak például a különféle feldolgozott húsok: a virslik, a szalámik, a kolbászok, a bacon, a füstölt húsok és számos felvágott.
Ezeket a termékeket általában sózással, pácolással, füstöléssel, fermentálással vagy más tartósítási eljárással készítik.
A probléma nem egyszerűen az, hogy gyárban állítják elő őket, hanem az, hogy a feldolgozás során olyan vegyületek keletkezhetnek, illetve kerülhetnek az élelmiszerbe, amelyek szerepet játszhatnak a daganatos kockázat növekedésében.
Az Egészségügyi Világszervezethez tartozó Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség, az IARC a feldolgozott húsokat az emberre nézve rákkeltőnek minősítette.
Ez elsősorban a vastag- és végbélrákkal kimutatott összefüggésre vonatkozik.
Fontos azonban, hogy ez nem jelenti azt, hogy aki időnként megeszik egy virslit vagy egy szalámis szendvicset, biztosan rákos lesz.
A kockázatot elsősorban a rendszeresen elfogyasztott mennyiség befolyásolja.
Ennyit számíthat napi néhány szelet felvágott
A nemzetközi kutatások egyik gyakran idézett megállapítása szerint napi 50 gramm feldolgozott hús fogyasztása körülbelül 18 százalékkal növeli a vastagbélrák relatív kockázatát.
Ötven gramm pedig nem is olyan sok.
Ez nagyjából egy kisebb adag felvágottnak vagy egy közepes méretű virslinek felelhet meg, a terméktől függően.
Vagyis nem feltétlenül kell hatalmas mennyiséget enni ahhoz, hogy a rendszeres fogyasztás hosszú távon számítson.
A 18 százalékos növekedés ugyanakkor nem azt jelenti, hogy minden ötödik ember megbetegszik, vagy hogy a betegség kialakulásának esélye 18 százalékponttal emelkedik.
Ez relatív kockázatnövekedés, amelynek tényleges jelentősége az egyéni alap-kockázattól is függ.
A lényeg tehát nem az, hogy soha többé ne együnk felvágottat, hanem az, hogy ne ezekre épüljön a mindennapi étrendünk.
Nemcsak a felvágottakkal érdemes vigyázni: a cukros ételek is okozhatnak gondot
Van egy másik élelmiszercsoport, amelyből sokan jóval többet fogyasztanak, mint gondolnák.
A hozzáadott cukrot tartalmazó termékekről van szó.
Egy édes péksütemény reggelire, délután egy szelet sütemény, este pedig egy pohár cukros üdítő. Külön-külön talán nem tűnnek soknak, de a nap végére jelentős mennyiség gyűlhet össze.
Ráadásul a cukor nemcsak az édességekben fordul elő. Egyes joghurtok, reggelizőpelyhek, szószok és készételek is meglepően sok hozzáadott cukrot tartalmazhatnak.
Gyakran hallani azt az állítást, hogy a cukor közvetlenül táplálja a rákot.
Ez azonban félrevezető leegyszerűsítés.
A szervezet valamennyi sejtje használ glükózt, és nincs bizonyíték arra, hogy a cukor teljes elhagyása önmagában megállítaná a daganatok növekedését.
A túlzott cukorfogyasztás ugyanakkor hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz és az elhízáshoz, amely több daganatos betegség ismert kockázati tényezője.
Emellett a túl sok hozzáadott cukor kedvezőtlenül befolyásolhatja az anyagcserét, és növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét.
Vagyis nem egyetlen szelet tortától kell tartani, hanem attól, ha a cukros ételek és italok rendszeresen kiszorítják az egészségesebb választásokat.
A harmadik veszélyforrás sokáig szinte észrevétlen maradt
A zsírokról rengeteg ellentmondásos információ kering. Egyesek szerint minden zsíros étel kerülendő, mások úgy gondolják, egyáltalán nem kell foglalkozni velük.
Az igazság ennél jóval árnyaltabb.
Nem minden zsír egyforma, és a szervezetünknek szüksége is van bizonyos zsírsavakra.
A szakemberek azonban különösen óvatosságra intenek az iparilag előállított transzzsírokkal kapcsolatban.
Ezek korábban többféle süteményben, kekszben, töltött ostyában és egyes sütőipari termékekben is előfordulhattak.
Magyarországon és az Európai Unióban ma már szigorú szabályok korlátozzák az ipari transzzsírok mennyiségét az élelmiszerekben.
Ennek jó oka van.
A transzzsírok fogyasztása kedvezőtlenül hat a vér koleszterinszintjére, és növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
A daganatos betegségekkel való közvetlen kapcsolatuk ugyanakkor nem olyan egyértelműen bizonyított, mint a feldolgozott húsok és a vastagbélrák esetében.
Érdemes tehát különbséget tenni a különféle egészségügyi kockázatok között.
És azt sem szabad elfelejteni, hogy nem minden sült étel vagy bolti édesség tartalmaz jelentős mennyiségű transzzsírt.
Mi történhet, ha éveken át rosszul táplálkozunk?
Az egészségtelen étkezés egyik legnagyobb problémája, hogy a következményei általában nem egyik napról a másikra jelentkeznek.
Attól, hogy valaki ma megeszik egy zsírosabb vacsorát, holnap még nem feltétlenül fogja rosszul érezni magát.
De ha éveken, évtizedeken keresztül kevés zöldséget és rostot fogyaszt, miközben rendszeresen nagy mennyiségben eszik feldolgozott húsokat, cukros ételeket és energiadús késztermékeket, annak hosszú távon már lehetnek következményei.
Az ilyen étrend hozzájárulhat az elhízáshoz, a magas vérnyomáshoz, a kedvezőtlen vérzsírértékekhez és bizonyos anyagcsere-betegségek kialakulásához.
A tartós túlsúly és az elhízás pedig többféle daganatos betegség kockázatával is összefügg.
Persze a rák kialakulását soha nem lehet kizárólag az étrendre visszavezetni.
Vannak olyan emberek, akik egészségesen élnek, mégis megbetegszenek, és olyanok is, akik kevésbé figyelnek az étkezésükre, mégsem alakul ki náluk daganat.
Az egészségesebb táplálkozás nem jelent biztos védelmet, de az egyik olyan terület, ahol valóban tehetünk a kockázatok csökkentéséért.
Mit tehetünk? Nem kell drága ételekre költeni
Sokan azért nem változtatnak az étkezési szokásaikon, mert azt gondolják, az egészséges táplálkozás túl sok pénzbe kerül.
Pedig nem feltétlenül kell különleges alapanyagokat, drága étrend-kiegészítőket vagy divatos reformélelmiszereket vásárolni.
Rengeteg olyan hagyományos, Magyarországon is könnyen beszerezhető élelmiszer létezik, amely jól beilleszthető egy változatos étrendbe.
A bab, a lencse, a káposzta, a sárgarépa, az alma, a zabpehely vagy a teljes kiőrlésű gabonafélék mind jó választások lehetnek.
A legfontosabb, hogy ne egyik napról a másikra akarjunk mindent megváltoztatni.
1. Ne minden reggel felvágott kerüljön a kenyérre
Ha valaki rendszeresen szalámit, kolbászt vagy virslit eszik, érdemes időnként más reggelit választania.
Jó alternatíva lehet például a főtt tojás, a túrókrém, a zöldséges szendvics vagy a zabkása.
Nem kell teljesen lemondani a megszokott ízekről, de már az is előrelépés, ha ritkábban kerülnek feldolgozott húsok az asztalra.
2. Nézzük meg, mennyi cukrot tartalmaz, amit megveszünk
Egy pohár cukros üdítő helyett gyakrabban választhatunk vizet vagy cukrozatlan teát.
Az édesített joghurt helyett pedig kipróbálhatjuk a natúr változatot friss gyümölccsel.
Az apró változtatások idővel jelentős különbséget jelenthetnek.
3. Főzzünk otthon, amikor csak lehet
Egy egyszerű zöldségleves, egy lencsefőzelék vagy egy sült csirke párolt zöldségekkel nem igényel különleges konyhai tudást.
Otthoni főzéskor könnyebben szabályozhatjuk a felhasznált só, cukor és zsiradék mennyiségét is.
Természetesen a házi készítés önmagában még nem garantálja, hogy egy étel egészséges, de több lehetőséget ad az összetevők megválasztására.
4. Ne csak az összetevők számát figyeljük
Sokan úgy gondolják, hogy minél hosszabb egy élelmiszer összetevőlistája, annál egészségtelenebb.
Ez azonban nem mindig igaz.
Egy termék attól még nem lesz káros, hogy több összetevőt tartalmaz, vagy hogy ismeretlen nevű anyag szerepel a címkéjén.
Sokkal hasznosabb megnézni a só-, cukor- és telítettzsír-tartalmat, valamint azt, hogy az adott élelmiszer milyen gyakran és mekkora mennyiségben kerül az étrendünkbe.
A legfontosabb tanács: nem kell mindent megvonni magunktól
Az egészségesebb életmód nem arról szól, hogy soha többé nem ehetünk meg egy szelet süteményt, egy adag sült krumplit vagy egy szalámis szendvicset.
Sokkal inkább arról, hogy mi kerül a tányérunkra az év legtöbb napján.
Ha az étrendünk alapját zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonák, hüvelyesek és változatos fehérjeforrások adják, azzal már sokat tehetünk az egészségünkért.
Emellett fontos a rendszeres mozgás, a dohányzás kerülése, az alkoholfogyasztás mérséklése vagy elhagyása, valamint az életkornak és az egyéni kockázatnak megfelelő szűrővizsgálatokon való részvétel.
A vastagbélrák esetében különösen fontos a szűrés, mert a betegség korai felismerése jelentősen javíthatja a kezelési lehetőségeket.
A legfontosabb üzenet tehát nem az, hogy rettegve nézzünk a hűtőszekrényünkbe, hanem az, hogy tudatosabban válogassuk meg, mit eszünk rendszeresen.
Lehet, hogy egyetlen apró változtatás még nem tűnik soknak. De ha a hétköznapi szokásainkon fokozatosan javítunk, annak hosszú távon komoly jelentősége lehet.
És talán éppen a következő bevásárlásnál érdemes elkezdeni.
