Az otthonunk az a hely, ahol a legnagyobb biztonságban szeretnénk érezni magunkat. Mégis akad néhány teljesen hétköznapi termék, amelynek használatakor nem árt az óvatosság. Egy kellemes illatú gyertya, egy régi festékesdoboz, a fürdőszobában sorakozó kozmetikumok vagy egy műanyag ételtároló első pillantásra ártalmatlannak tűnhet. Pedig bizonyos körülmények között ezek is hozzájárulhatnak a beltéri levegő szennyezéséhez vagy nem kívánt vegyi anyagokkal való érintkezéshez.
Ha az egészségünkről van szó, legtöbbször az étkezésre, a mozgásra és a rendszeres orvosi ellenőrzésekre gondolunk. Arra már jóval ritkábban, hogy milyen termékeket használunk nap mint nap a saját lakásunkban.
Pedig a mindennapi környezetünk is számít. Nem mindegy, mennyit szellőztetünk, milyen állapotban vannak a régi tárgyaink, és betartjuk-e a háztartási termékek használati utasítását.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden gyertya, műanyag doboz vagy sampon veszélyes lenne. A kockázat rendszerint az adott termék összetételétől, állapotától, a használat módjától és az érintkezés mértékétől függ.
Érdemes azonban négy gyakori termékkategóriát közelebbről is megvizsgálni.
1. Illatgyertyák – kellemes hangulat, de nem mindegy, mit lélegzünk be
Egy hűvös őszi estén sokan szeretnek gyertyát gyújtani. A láng meleg fénye, a vaníliás vagy fahéjas illat és a meghitt hangulat segít kikapcsolódni.
Kevesen gondolnak azonban arra, hogy az égés során különféle részecskék és égéstermékek kerülhetnek a levegőbe.
Különösen rosszul szellőző helyiségben fordulhat elő, hogy a gyakran használt gyertyák rontják a beltéri levegő minőségét.
Mi a helyzet a gyertyakanócokkal?
A régebbi gyertyagyártási eljárásokban bizonyos fémmagos kanócok ólmot is tartalmazhattak. Az ólom egészségkárosító anyag, ezért az ilyen termékek különösen aggályosak.
A modern, szabályozott piacokon azonban nem helytálló azt feltételezni, hogy az üzletekben kapható gyertyák jelentős része ma is ólomtartalmú kanóccal készül.
A gyertyák esetében sokkal általánosabb kérdés a koromképződés, a szellőzés és az égéstermékek belégzése.
Mire figyelj?
- Ne égess egyszerre túl sok gyertyát kis, zárt helyiségben.
- Rendszeresen szellőztess, különösen hosszabb gyertyahasználat után.
- Ne használj erősen kormozó vagy sérült gyertyát.
- Válassz megbízható forrásból származó, megfelelően címkézett terméket.
- A gyertyát soha ne hagyd felügyelet nélkül égni.
Ha valaki asztmával vagy más légúti érzékenységgel él, különösen fontos lehet a füsttel és erős illatanyagokkal való érintkezés csökkentése.
2. Régi festékek és felújítási anyagok – a láthatatlan kockázat
Sokan őriznek a kamrában vagy a garázsban régi festékeket, hígítókat, lakkokat és különféle felújítási szereket.
Ezekkel önmagukban nincs feltétlenül probléma, ha megfelelően tárolják és használják őket.
Bizonyos oldószeres termékek azonban illékony szerves vegyületeket bocsáthatnak ki, amelyek nagyobb koncentrációban szem-, orr- vagy torokirritációt, fejfájást és rossz közérzetet okozhatnak.
A kockázat különösen akkor nőhet, ha valaki kis, rosszul szellőző helyiségben dolgozik velük.
A régi lakásokban más veszély is felmerülhet
Régebbi épületek felújításakor különös figyelmet érdemelnek az ismeretlen összetételű festékrétegek.
Egyes régi bevonatok veszélyes anyagokat tartalmazhatnak, amelyek csiszolás vagy bontás közben por formájában kerülhetnek a környezetbe.
Ezért régi festék eltávolításakor nem tanácsos megfelelő előkészület nélkül nekilátni a munkának.
Mit érdemes tenni?
- Felújításkor mindig gondoskodj megfelelő szellőzésről.
- Tartsd be a gyártó védőfelszerelésre vonatkozó előírásait.
- Régi, ismeretlen festékrétegek eltávolítása előtt kérj szakmai tanácsot.
- A maradék vegyszereket eredeti, lezárt csomagolásukban tárold.
- A veszélyes hulladékot ne öntsd a lefolyóba.
3. Kozmetikumok és erősen illatosított termékek – nem minden bőr viseli jól őket
A fürdőszobában gyakran tucatnyi termék sorakozik: sampon, tusfürdő, testápoló, hajfesték, dezodor és különféle arckrémek.
Ezek többsége rendeltetésszerű használat mellett biztonságosan alkalmazható, de egyes összetevők érzékenységet vagy allergiás reakciót válthatnak ki.
Az illatanyagok és bizonyos tartósítószerek például kontaktallergiát okozhatnak az arra hajlamos embereknél.
Ennek jele lehet a viszketés, a kipirosodás, az égő érzés vagy a bőr hámlása.
Az új termék nem mindig jobb választás
Ha valaki évek óta ugyanazt a krémet használja gond nélkül, nem feltétlenül szükséges lecserélnie csak azért, mert megjelent egy új, különleges összetevőket ígérő változat.
Érzékeny bőr esetén gyakran érdemes egyszerűbb, illatanyagmentes termékeket keresni.
Hajfestékeknél és más, allergiát kiváltani képes készítményeknél különösen fontos a használati utasítás betartása.
Figyelmeztető jel lehet, ha egy kozmetikum használata után rendszeresen jelentkezik bőrpír, viszketés vagy duzzanat.
Ilyenkor célszerű abbahagyni az adott termék használatát, és szükség esetén bőrgyógyászhoz fordulni.
4. Műanyag ételtárolók – különösen a melegítésnél érdemes körültekintőnek lenni
A műanyag dobozok praktikusak, könnyűek, és szinte minden konyhában megtalálhatók.
Ételt tárolunk bennük, lefagyasztjuk a maradékot, és sokszor a mikrohullámú sütőbe is betesszük őket.
Csakhogy nem minden műanyag edény alkalmas minden felhasználásra.
Egyes műanyagokból bizonyos körülmények között kis mennyiségű anyag vándorolhat át az élelmiszerbe. Ennek mértékét befolyásolhatja többek között a hőmérséklet, az élelmiszer összetétele és a műanyag típusa.
A legfontosabb szabály: mindig nézd meg a jelölést!
Ha egy dobozon nem szerepel, hogy mikrohullámú sütőben használható, nem érdemes automatikusan abban melegíteni az ételt.
A sérült, megrepedezett vagy erősen elhasználódott tárolókat szintén célszerű lecserélni.
Forró ételekhez és rendszeres melegítéshez sokan előnyben részesítik az erre alkalmas üveg- vagy kerámiaedényeket.
Ez nem jelenti azt, hogy minden műanyag ételtároló mérgező lenne. A lényeg a rendeltetésszerű használat és az élelmiszerrel érintkezésre vonatkozó előírások betartása.
Miért fontosabb a használat módja, mint az ijesztő címkék?
Az interneten gyakran jelennek meg olyan állítások, amelyek szerint egyetlen hétköznapi termék biztosan súlyos betegséget okoz.
Az egészségügyi kockázatok azonban ennél összetettebbek.
Nem mindegy, milyen anyagról beszélünk, mekkora mennyiségben érintkezünk vele, milyen gyakran használjuk, és milyen körülmények között történik az érintkezés.
Az sem mindegy, hogy egy anyag laboratóriumi vizsgálatban mutatott-e valamilyen hatást, vagy a hétköznapi használat során is bizonyított egészségügyi veszélyt jelent.
Ezért nem szükséges pánikszerűen kidobni mindent a lakásból.
Öt egyszerű szokás, amellyel biztonságosabbá teheted az otthonodat
- Szellőztess rendszeresen, különösen takarítás, festés vagy gyertyahasználat után.
- Olvasd el a termékek címkéjét és használati utasítását.
- Ne keverj egymással különféle tisztítószereket, különösen hipó- és savtartalmú készítményeket.
- Az elhasználódott ételtárolókat és sérült háztartási eszközöket cseréld le.
- Ha egy termék használata rendszeresen panaszt okoz, keresd meg a lehetséges okot.
A legnagyobb meglepetés: nem feltétlenül az a veszélyes, amitől a legjobban félünk
Sokan különleges, ritka anyagoktól tartanak, miközben a mindennapi használat során sokkal többet számíthat a megfelelő szellőzés, a tisztítószerek helyes alkalmazása vagy az elhasználódott tárgyak lecserélése.
Az egészségtudatos otthon nem azt jelenti, hogy minden vegyi anyagtól meg kell szabadulni.
Sokkal inkább azt, hogy tudatosabban választunk, és odafigyelünk arra, hogyan használjuk a megszokott termékeinket.
Érdemes körülnézni a konyhában, a fürdőszobában és a kamrában. Lehet, hogy néhány apró változtatással máris sokat tehetünk az otthonunk biztonságáért.
