Meglepő eredményre jutottak finn kutatók: egy különleges, finoman rezgő matrac és egy értágító hatású készítmény együttes alkalmazása után átlagosan 35 százalékkal emelkedett egy Alzheimer-kórhoz kapcsolódó fehérje szintje a résztvevők vérében. A tudósok szerint ez arra utalhat, hogy a kezelés segíti bizonyos fehérjék távozását az agyból. A felfedezés ígéretes, de egyelőre nem bizonyított, hogy megelőzheti vagy lassíthatja a demenciát.
Az agyunk folyamatosan dolgozik, és működése közben olyan anyagok is keletkeznek, amelyeket a szervezetnek el kell távolítania. Ebben az agy folyadékáramlási és salakanyag-eltávolító folyamatai is szerepet játszanak.
Az egyik különösen fontos anyag a béta-amiloid nevű fehérje, amelynek felhalmozódása és lerakódása az Alzheimer-kór egyik jellegzetessége.
A finnországi Oului Egyetem kutatói most azt vizsgálták, hogy egy speciális, rezgéseket alkalmazó módszerrel befolyásolható-e az agy folyadékmozgása és egyes fehérjék eltávolítása.
Mindössze 40 percig feküdtek a rezgő matracon
A Nature Communications tudományos folyóiratban ismertetett vizsgálatban 29 egészséges felnőtt vett részt.
A résztvevők két, nyelv alatt alkalmazott, nitrogén-monoxid felszabadulását elősegítő tablettát kaptak. Ez az anyag értágító hatású, vagyis befolyásolja az erek működését.
Ezt követően körülbelül 40 percig egy olyan matracon feküdtek, amely finom, mechanikus rezgéseket keltett.
A kutatók képalkotó vizsgálatokkal figyelték az agyi folyadékmozgást, valamint vérminták segítségével ellenőrizték bizonyos fehérjék szintjének változását.
35 százalékkal emelkedett az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó fehérje szintje
Az eredmények szerint a kombinált kezelés hatására erőteljesebb folyadékáramlási pulzációkat figyeltek meg az agyban, különösen a nagyobb agyi vénák környezetében.
A résztvevők vérében a béta-amiloid 42 nevű fehérje szintje átlagosan mintegy 35 százalékkal emelkedett.
A kutatók ezt annak lehetséges jeleként értelmezik, hogy a fehérje nagyobb mennyiségben távozhatott az agyból a vérkeringés felé.
Érdekesség, hogy amikor a matracot vagy az értágító készítményt külön alkalmazták, a megfigyelt hatás kevesebb mint feleakkora volt.
Ez arra utalhat, hogy a két módszer együttes alkalmazása fontos szerepet játszik a változásban.
Miért lehet fontos mindez az Alzheimer-kór szempontjából?
Az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó biológiai változások már évekkel, akár évtizedekkel az első emlékezeti problémák megjelenése előtt elkezdődhetnek.
A béta-amiloid fehérje idővel lerakódásokat, úgynevezett plakkokat képezhet az agyban.
A kutatók ezért azt feltételezik, hogy ha a még oldott állapotban lévő fehérjék eltávolítását sikerülne elősegíteni, az hosszabb távon hozzájárulhatna az Alzheimer-kór megelőzését vagy lassítását célzó kezelések fejlesztéséhez.
Ez azonban jelenleg csak kutatási lehetőség, nem bizonyított terápiás eredmény.
A szakértők óvatosságra intenek
Bár a vizsgálat eredménye biztató, több fontos kérdés is megválaszolatlan maradt.
A kutatás mindössze 29 egészséges ember bevonásával zajlott, és rövid ideig tartott. Nem vizsgálták, hogy a módszer javítja-e a memóriát, vagy csökkenti-e az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
Ráadásul a vérben mért fehérjeszint emelkedése önmagában nem bizonyítja, hogy az agyból való eltávolítás fokozódott.
Egy független szakértő szerint az eredmény részben azzal is magyarázható, hogy a máj lassabban bontotta le a fehérjét, ezért az hosszabb ideig maradt a vérkeringésben.
A kutatók arra is figyelmeztettek, hogy a nitrogén-monoxidot felszabadító készítmények csökkenthetik a vérnyomást, és akár ájulást is okozhatnak.
Ezért a módszert semmiképpen sem szabad otthon, saját kezűleg kipróbálni.
Most memóriazavarokkal élő embereken is tesztelnék
A finn kutatócsoport következő lépésként egy nagyobb vizsgálatot tervez, amelybe körülbelül 60, korai emlékezeti problémákkal élő embert vonnának be.
Ennek segítségével jobban megérthetik, hogy a módszer milyen hatással van az agy működésére, és lehet-e később szerepe az Alzheimer-kórral kapcsolatos kezelések kutatásában.
A mostani eredmények tehát még nem jelentenek áttörést a demencia gyógyításában, de új kutatási irányt nyithatnak.
A legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy a laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokban megfigyelt változások valóban képesek-e megvédeni az agyat a későbbi károsodástól.
