Egy dolgot tudnod kell: az életben számtalan problémával fogsz szembesülni, és le kell győznöd őket, a nehézségek elkerülhetetlenek. Viszont, amit el lehet kerülni, az a szenvedés!
A te választásod, hogy miként reagálsz a problémákra: szenvedéssel vagy megpróbálsz túljutni rajtuk, mint megoldandó feladatokon.
A kétségbeesés kellős közepén nagyon nehéz pozitívan gondolkodni, ilyenkor csak a káoszt, és a megoldhatatlannak tűnő helyzetet látod magad előtt. De kérlek, “neveld meg” az elméd, hogy találja meg a pozitívumot minden nehéz helyzetben.
Egy hét, egy hónap, vagy egy év múlva már teljesen másképp fogod látni a dolgokat, és hálás leszel azért, ami veled történt. Addig pedig légy türelmes önmagaddal. Ne feledd, hogy az összes nehézség nagyon sok leckét tanít!
A nehézségek megtanítanak arra, hogy hogyan kell szeretni!
A nehézségek megmutatják, hogy merre kell menni, és, hogy mikor nem szabad visszatekinteni, hanem egyenesen kell előre menni!
A nehézségek megtanítanak arra, hogy a legfontosabb, hogy szeresd önmagad, mielőtt bárki mástól ezt elvárnád.
A nehézségek az életben mindig ösztönöznek, és a megpróbáltatások sora soha nem ér véget, hiszen csak a Jóisten tudja, hogy meddig kell eljutnod, mi a cél. Ő maga vezet, amíg el nem érsz a célba.
Ő vezet, amíg már többé nem csodálkozol azon, hogy miért ennyire nehéz belépni bizonyos ajtókon. Addig vezet, amíg meg nem tanulod látni a fényt a legsötétebb dolgokban is.
A Jóisten addig vezet, amíg nem látja, hogy elég erős és bátor lennél.
Addig vezet, amíg el nem kezdesz bízni önmagadba, és el nem kezded szeretni magad teljes mértékben.
Addig vezet, amíg harcossá nem válsz! Addig vezet, amíg egy nap meglátja benned a reménnyel és hittel teli embert!
