Menü Bezárás

A pszichológus szerint az „igazi férfi” mítoszát a nők teremtették meg, hogy megijesszék a férjüket

A modern társadalomban meglehetősen elmosódnak a nemek közötti határok, „apa” és „anya” helyett ma már inkább csak „szülő” létezik, a férfiak és a nők egyszerűen csak emberek, és a férfiak „hatalmát” elítéli a társadalom.

Az akarat, a férfiasság és a harag megnyilvánulását agressziónak bélyegezzük. De mi lehet az alternatíva? Nos, ezt a következőképpen fogalmazhatnánk meg: a megfelelő férfi kényelmes, könnyen, nehézségek nélkül megközelíthető. Ez a kényelem magába foglalja a gyengédséget, sőt, még az alázatot is.

Az erős nő példaértékűnek számít napjainkban. Minden nő, vagy legalábbis majdnem minden nő, erős akar lenni. Ezt pedig elfogadjuk, sőt értékeljük, és támogatjuk.

Természetesen a férfiakat is arra ösztönözzük, hogy legyenek erősek. De nem mindig és nem mindenben. Erre csak a „külvilágban” van szükség – a munkahelyen, az üzleti életben, a társadalomban. Itt arra biztatjuk, hogy érje el a céljait, versenyezzen, nyerjen. Otthon azonban legyen jófiú, kedves mackó. Ha pedig véletlenül ott is „férfiasan” viselkedik, azt mondjuk, hogy agresszív.

De ez nem így működik. Ha valahol erő van, az mindenhol megnyilvánul.

A nőknek elképesztő hatalma van a férfiak felett. Ezt már gyerekkorban is érezni lehet. A férfiak, bizonyos értelemben a nők hatására, megválnak a kedvenc játékaiktól, barátaiktól, pénzüktől, megtanulnak helyesen táplálkozni, leszoknak a cigarettáról és az italról, felépítik, vagy éppen lerombolják a karrierjüket.

A férfi számára egy nő valóságos üzemanyag lehet az életben, vagy ellenkező esetben fék, ami visszatartja.

A férfiak nem hagyják el azt a nőt, aki mellett jól érzik magukat. És, a nőktől eltérően, nagyon hosszú időre van szükségük, hogy eldöntsék, elhagynak valakit, aki mellett rosszul érzik magukat. Nehezen hozzák meg ezt a döntést, mert nem akarják megbántani a nőt.

A férfiak nagyon sokáig képesek elviselni a nők hirtelenségét és ellentmondásosságát. Észreveszik a változásokat, hibákat a nő alakjában, de ez nem számít nekik. Nem valaki másért hagynak el egy nőt, nem egy másik nőhöz mennek, hanem attól a bizonyos nőtől szakadnak el. Ez néha évekbe telik a felelősségérzet és a bűntudat miatt, amit éreznek.

A férfiaknak nagyon kevésre van szükségük, és ez nem a meleg leves, vagy a puha ágy, hanem a figyelem, a törődés. A legfontosabb, hogy éreztesd vele, neked nem egyszerűen csak egy férfire van szükséged, hanem éppen őrá. Nem pénzre és védelemre – hanem rá.