Menü Bezárás

A szakemberek szerint mindvégig rosszul vetted be a gyógyszereid

Miután a mindennapi gyógyszereinket, piruláinkat, tablettáinkat egy határozott mozdulattal a szánkba tettük és lenyeltük, egy igen összetett és hosszadalmas folyamat játszódik le a gyomrunkban és a beleinkben, amíg a hatóanyagok felszívódnak és bekerülnek a véráramba.

Azonban nem is gondolnád, hogy milyen banális dolgok befolyásolhatják a gyógyszerek felszívódásának időtartamát, ugyanis akár egy teljes órával késleltethetjük a hatásukat, ha rossz testtartásban várjuk, hogy hassanak.

Erre a következtetésre a Johns Hopkins Egyetem tudósai jutottak, akik többszöri kísérlet és megfigyelés után állították fel ezen elméletüket. A csapat eredményei alapján nem az ülő testtartás a legalkalmasabb arra, hogy a szervezetbe bevitt gyógykészítmények minél előbb képesek legyenek kifejteni hatásaikat, hanem a jobb oldalra való leheveredés.

„Nagyon meglepően hatott, hogy a testtartásnak ilyen magas hatása lehet a gyógyszerek felszívódási folyamataira” – mondta el Rajat Mittal informatikus, aki hidrodinamikát tanul a John Hopkins Gyógyszerészeti Egyetemen.

„Eddig sosem gondolkodtam azon, hogy hogyan kell helyesen bevenni egy gyógyszert, de azóta mindig eszembe jut, amikor csak be kell vennem egy tablettát” – fogalmazott.

Napjaink egyik legkényelmesebb és legkézenfekvőbb kezelései közé tartozik a szájon át bevehető gyógyszeres kezelések, hiszen ez a módszer sokkal inkább elérhetőbb, mint mondjuk az injekciós tűvel való bajlódás. Ám ahhoz, hogy a hatóanyagok elérjék a szervezetben a végcélt, először az emésztőrendszeren kell keresztüljutniuk – és itt jön a képbe a megfelelő testtartás.

A szakemberek szerint mindvégig rosszul vetted be a gyógyszereid
Forrás: Khamar Hopkins/Johns Hopkins University

Habár a vitaminoknál és étrend-kiegészítőknél annyira nem fontos a gyors felszívódás, de a valódi gyógyszerek esetében akár kulcsfontosságú is lehet, gondoljunk csak a fájdalomcsillapítókra.

A kísérlet során Mittal és csapata 4 különböző testtartást figyelt meg egy számítógépes szimuláció során, amely adatai és paraméterei egy 34 éves férfi szervezetét reprodukálták. A „StomachSim”-ként elnevezett szimulációs szoftver segítségével, a csapat pontosan nyomon tudta követni, hogy a szervezetben hogyan zajlanak le a különböző hidrodinamikai és biomechanikai folyamatok egy tabletta lenyelése után.

A megfigyelések alapján, ha a gyógyszer lenyelése után jobb oldalra fekszünk a gyógykészítmény sokkal könnyebben és gyorsabban eljut a gyomor azon mélyebb részéhez, ahol kétszer olyan gyorsan történhet meg a felszívódás, mint a gyomor más területein.

A csapat azonban arra is kíváncsi volt, hogy mi történik, ha a bal oldalunkra fekszünk? Ezen esetben ötször lassúbb felszívódást észleltek, mint a jobb oldalú fekvés esetében.

„Az idősek, az ülő munkát végzők és az ágyban fekvők esetében bírhat a legnagyobb hatással az, hogy milyen testtartással várjuk, hogy a gyógyszer hatni kezdjen” – magyarázta Mittal.

Az előbbi eredményeken túllépve a csapat arra is válaszokat akart keresni, hogy mi a helyzet azokkal, akik késleltetett gyomorürüléssel küzdenek, ahol a sérült idegszálak és a gyomor meggyengült izmai lelassítják a gyomor kiürülésének folyamatát. Itt arra jöttek rá, hogy a gyomor szimulált emésztőképességének mértéke nagy mértékben csökkent, hiszen az emésztés és a felszívódás sokkal hosszabb időbe tellett – tehát ezek a faktorok is nagyban befolyásolják a gyógyszerek hatékonyságának gyorsaságát.

Az eredmények elgondolkodtatóak, így biztosak vagyunk benne, hogy ezentúl te is kétszer meggondolod, hogy hogyan is kell helyesen bevenni egy gyógyszert, ám azt se felejtsük el, hogy ezek az eredmények egy előre beprogramozott kísérleti közegben születtek és olyan mindennapi tényezők maradtak figyelmen kívül, mint az, hogy az adott személy milyen napszakban vette be a gyógyszert, a pirula bevevése éhgyomorra vagy evés után történt.

„Ezek és más korlátok ellenére bebizonyítottuk, hogy az emberi gyomornedvek számítógépes alapú szimulációjával hasznos betekintést nyerhettünk és értékelhető eredményekre bukkantunk azzal kapcsolatban, hogy a gyógyszerek oldékonyságának hátterében milyen összetett folyamatok állnak” – összegezte a kutatócsapat. Forrás