Évekig semmi fájdalom, semmi különös tünet, semmi, ami arra utalna, hogy komoly baj van. A nő éli a megszokott életét, dolgozik, neveli a gyerekeit, intézi a mindennapi teendőit, miközben a szervezetében már elindulhatott egy veszélyes folyamat. A méhnyakrák éppen ezért az egyik legalattomosabb nőgyógyászati daganatos betegség.
A legijesztőbb, hogy a kialakulását megelőző elváltozások akár 10–15 éven keresztül is tünetmentesek maradhatnak. Van azonban egy jó hír: megfelelő szűréssel sok esetben még azelőtt felismerhető a probléma, hogy valódi daganat alakulna ki.
Egy vírus áll a háttérben, amellyel rengetegen találkoznak
A méhnyakrákos esetek döntő többségéért a HPV, vagyis a humán papillomavírus tartós fertőzése felelős. Ez a vírus elsősorban intim érintkezés útján terjed, és sokkal gyakoribb, mint azt a legtöbben gondolnák.
A szexuálisan aktív emberek jelentős része élete során legalább egyszer találkozik valamelyik HPV-típussal. A fertőzés legtöbbször magától elmúlik, sokan észre sem veszik, hogy valaha elkapták.
A gond akkor kezdődik, ha a magas kockázatú vírustípusok tartósan a szervezetben maradnak. Különösen a HPV 16-os és 18-as típusa veszélyes, mert ezek hosszú idő alatt olyan sejtelváltozásokat idézhetnek elő, amelyekből később méhnyakrák fejlődhet ki.
Fontos tudni, hogy a HPV-fertőzés önmagában még nem jelent rákot. A legtöbb fertőzésből soha nem lesz daganatos betegség.
Akár 15 évig is csendben zajlik a folyamat
Sokan azt gondolják, hogy ha valami komoly baj van a szervezetükben, azt biztosan megérzik. A méhnyakrák esetében azonban ez sajnos nem feltétlenül igaz.
A tartós HPV-fertőzés következtében kialakuló kóros sejtváltozások évekig, akár egy évtizednél is tovább fejlődhetnek anélkül, hogy fájdalmat vagy bármilyen feltűnő panaszt okoznának.
Éppen ezért fordulhat elő, hogy egy nő teljesen egészségesnek érzi magát, a nőgyógyászati vizsgálaton mégis olyan elváltozást találnak, amelyet kezelni kell.
És pontosan ezért nem szabad kizárólag arra hagyatkozni, hogy nincs semmilyen panaszunk.
Ezeket a tüneteket egyetlen nőnek sem szabad félvállról vennie
Bár a betegség kezdetben gyakran semmilyen figyelmeztető jelet nem ad, később bizonyos tünetek már felhívhatják rá a figyelmet.
Különösen érdemes odafigyelni az alábbi panaszokra:
- Vérzés vagy pecsételő vérzés szexuális együttlét után.
- Szokatlan vérzés két menstruáció között.
- Vérzés a változókor után, amikor a menstruáció már megszűnt.
- Megváltozott, esetenként kellemetlen szagú hüvelyi folyás.
- Tartós alhasi vagy kismedencei fájdalom.
- Fájdalom szexuális együttlét közben.
Előrehaladottabb esetekben vizelési panaszok, deréktáji fájdalom vagy egyéb kellemetlen tünetek is jelentkezhetnek.
Ezek a panaszok természetesen nem jelentik automatikusan azt, hogy valakinek méhnyakrákja van. Számos más, jóindulatú elváltozás vagy fertőzés is okozhat hasonló tüneteket. A kivizsgálást azonban nem érdemes halogatni.
Egy rövid vizsgálat, amely akár az életünket is megmentheti
A méhnyakrák elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze a rendszeres szűrővizsgálat.
Magyarországon a szervezett méhnyakszűrés a 25 és 65 év közötti nőknek háromévente biztosít szűrési lehetőséget, ha az előző vizsgálat eredménye negatív volt. Az egyéni kockázatok és a korábbi leletek alapján a nőgyógyász ettől eltérő ellenőrzést is javasolhat.
A vizsgálat során a méhnyakról vesznek sejtmintát, amelyből felismerhetők azok a kóros elváltozások, amelyek később akár daganatos betegséggé is fejlődhetnek. Bizonyos esetekben HPV-vizsgálatra is szükség lehet.
Az egész rendszerint csak néhány percig tart. Bár kellemetlen lehet, a legtöbb nő számára jól tolerálható.
A legfontosabb pedig az, hogy nem kell megvárni az első tüneteket ahhoz, hogy valaki elmenjen szűrésre. A vizsgálatnak éppen az a célja, hogy a problémát még időben felfedezzék.
A HPV elleni oltás is rengeteget számít
A méhnyakrák megelőzésében hatalmas előrelépést jelentett a HPV elleni védőoltás megjelenése.
Az oltás a vírus több olyan típusa ellen nyújt védelmet, amelyek a méhnyakrákos megbetegedések jelentős részéért felelősek.
A legnagyobb védelmet akkor biztosítja, ha még a HPV-vel való találkozás előtt adják be, ezért különösen fontos a fiatalok oltása. Ugyanakkor felnőttkorban is érdemes lehet orvossal egyeztetni a lehetőségekről.
Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy az oltás nem helyettesíti a rendszeres méhnyakszűrést, hiszen nem minden HPV-típus ellen nyújt védelmet.
Ne várjuk meg, amíg a szervezetünk segítségért kiált!
A méhnyakrák egyik legnagyobb veszélye, hogy sokáig semmi sem utal a kialakulására. Mire megjelennek az első komolyabb panaszok, a betegség már előrehaladottabb állapotban is lehet.
Pedig a rendszeres ellenőrzéssel a rákmegelőző állapotok jelentős része időben felismerhető és kezelhető.
Érdemes tehát elővenni a naptárat, és megnézni, mikor voltunk utoljára méhnyakszűrésen. Ha már esedékes a következő vizsgálat, kérjünk időpontot.
És ha van a családban olyan nő, aki évek óta halogatja a nőgyógyászati ellenőrzést, érdemes neki is felhívni erre a figyelmét. Egy időben elvégzett vizsgálat valóban életet menthet.
