Az emberek félnek attól, hogy meg kell öregedniük, elszomorítja őket a tény, hogy a fiatalság elmúlik. A kor valóban sok mindentől megfoszt bennünket: a gyerekes naivságtól, a tökéletes testalkattól, a bársonyos, rugalmas bőrtől, az eredeti hajszínünktől. De ugyanakkor sok mindent fel is kínál, és nagyon fontos, hogy észrevegyük ezeket az előnyöket.
Vannak olyan dolgok, amelyekhez egy bizonyos életkorban már túl öregek vagyunk. Ezektől a dolgoktól meg kell szabadulnunk, akárcsak a ruháktól, amiket már nem viselünk.
Túl sok időt töltöttem el az önutálattal. Aggódtam minden újabb szürke hajszál, vagy ránc miatt. De most már nem zavar, hogy öregszem. Elfogadtam magamat, úgy, ahogy vagyok. És ez boldoggá tesz.
Idővel túl öregek leszünk ahhoz, hogy:
1. Hogy ne fejezzük ki a véleményünket
Különösen akkor, ha igazságtalansággal nézünk szembe. Fiatal korukban az emberek még félnek felszólalni. Azt mondják: „Jobb, ha hallgatok”, vagy „Mi van akkor, ha félreértenek, és nevetség tárgya leszek?”
Ahogy idősebb leszel, már nem hallgatsz, ha valaki rosszul bánik veled, vagy szemtelenül viselkedik. Már nem tűröd el mindezt, csak azért, mert attól félsz, hogy esetleg nevetségesnek tartanak.
2. Hogy amiatt aggódjunk, mit gondolnak rólunk mások
A férjem és én ma egy kávézóban reggeliztünk. Azután elmentünk bevásárolni. Mielőtt elindultunk volna otthonról, rádöbbentem, hogy elfogyott a szárazsamponom, és borzalmasan néz ki a hajam. Először pánikba estem: nem mehetek ki így a házból. Mit gondolnak majd rólam az emberek: hogy olyan nő vagyok, aki nem gondoskodik magáról?
De aztán ráébredtem, hogy az emberek véleménye nem fogja megváltoztatni a szalonnás rántotta és az avokádó mennyei ízét, ami a kávézóban vár rám. Ezenkívül a szeretett férfival megyek oda, aki látta már, milyen állapotban van a hajam, és mégis el akar menni velem reggelizni.
3. Hogy szégyelljük magunkat a vágyainkért
Kis bűnös élvezetek? Idővel megérted, hogy ezekben nincs semmi, ami gyengeségre utalna, hogy ezek teljesen normális vágyak és hobbik, amiket nyugodtan tiszteletben tarthatunk.
4. Hogy kényelmetlen cipőt viseljünk
„Viszont milyen szép!” – ez az érv többé már nem állja meg a helyét. A cipőnek kényelmesnek kell lennie, és óvnia kell a lábat.
5. Hogy elnézést kérjünk, ha rendetlenség van a házban
Ez az én otthonom, és ha most nem érzem magamban az erőt vagy a lelkesedést ahhoz, hogy kitakarítsak, az nem a mások dolga. Emellett van egy másik ütős érv is: kreatív személyiség vagyok, nem megszállott tisztaságmániás.
6. Hogy fölösleges dolgokat gyűjtsünk
Ha nem vagyok benne biztos, hogy valamire szükségem lesz, az máris repül a szemétbe.
7. Hogy kellemetlen emberekre pazaroljuk az időnket
Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy olyan beszélgetésekre pazaroljuk, amik a legkisebb örömet sem jelentik a számunkra.
8. Hogy mindenkiben valami jót keressünk
Én optimista vagyok. Pontosan tudom, hogy még a legellenszenvesebbnek tűnő emberben is találhatunk valami jót, ha elég mélyre nézünk. De miért tenném ezt? Miért pazarolnám erre az időmet?
Minden ember szabadon választhat. Ha valaki úgy dönt, hogy kibírhatatlanul viselkedik – nos ez az ő döntése, és az ő problémája. Én már nem érzem magamat kötelesnek, hogy keressek az illetőben valami jót. Azon vagyok, hogy minél messzebbre elkerüljem az ilyen embereket.
