Amióta a műanyag szívószálak helyét egyre több helyen átvették a papírból készült változatok, sokan úgy gondolták, ezzel is tesznek valamit a környezetért. Egy új dél-koreai kutatás azonban meglepő eredményre jutott: bizonyos környezeti hatások szempontjából a papírszívószálak akár rosszabbul is teljesíthetnek, mint hagyományos műanyag társaik.
A kávézókban, gyorséttermekben és vendéglátóhelyeken ma már megszokott látvány a papírszívószál. Sokan azonban sosem kedvelték igazán: hamar átázik, megpuhul, és olykor már az ital elfogyasztása előtt elveszíti a tartását.
A környezetvédelem érdekében mindezt sokan elfogadták. Most viszont egy friss vizsgálat arra figyelmeztet, hogy a kérdés jóval összetettebb, mint korábban gondoltuk.
Meglepő eredményre jutottak a kutatók
A dél-koreai környezetvédelmi minisztérium megbízásából készült tanulmány négy különböző szívószáltípust hasonlított össze: a hagyományos műanyagot, a papírt, a biológiailag lebomló műanyagot és a növényi alapanyagból előállított polietilént.
A szakemberek nem csupán azt vizsgálták, mi történik a szívószálakkal használat után. A teljes életciklust figyelembe vették, az alapanyagok előállításától kezdve a gyártáson át egészen a hulladékkezelésig.
Az eredmények szerint a papírszívószálak a rákkeltő hatásokkal kapcsolatos környezeti mutatóban 6,33-szor magasabb értéket értek el, mint a hagyományos műanyag szívószálak.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy aki papírszívószálból iszik, annál hatszor nagyobb lenne a rák kialakulásának kockázata. A kutatás a gyártás és a hulladékkezelés során keletkező kibocsátások lehetséges egészségügyi hatásait modellezte, nem pedig a szívószálak közvetlen használatának veszélyeit.
Nem csak a papírszívószálak okoztak meglepetést
A vizsgálat összesen 16 környezeti hatáskategóriát értékelt.
A papírszívószálak a savasodáshoz kapcsolódó mutatóban is rosszabb eredményt értek el: itt 2,04-szer magasabb értéket mértek, mint a hagyományos műanyagnál.
A növényi alapanyagból előállított polietilén még kedvezőtlenebbül szerepelt bizonyos területeken. A rákkeltő hatásokkal kapcsolatos mutatója 16,18-szor, a savasodási mutatója pedig 5,9-szer volt magasabb a hagyományos műanyagénál.
A hagyományos műanyag szívószál a 16 vizsgált kategóriából tízben a legalacsonyabb környezeti terhelést mutatta.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a műanyag szívószál minden szempontból jobb választás lenne. A környezetben tartósan megmaradó műanyaghulladék és annak élővilágra gyakorolt hatása továbbra is fontos probléma.
Az újrahasznosítás sem olyan egyszerű, mint gondolnánk
A kutatók egy másik problémára is felhívták a figyelmet: a szívószálak újrahasznosítása anyaguktól függetlenül nehézségekbe ütközhet.
Apró méretük miatt a hulladékválogató rendszerek gyakran nem tudják megfelelően elkülöníteni őket. A papírszívószálakon található bevonatok és ragasztóanyagok pedig tovább nehezíthetik a feldolgozást.
Vagyis önmagában attól, hogy egy termék papírból készül, még nem biztos, hogy könnyen újrahasznosítható.
Akkor mégis melyik szívószál a legjobb?
A dél-koreai kutatók szerint a legfontosabb tanulság nem feltétlenül az, hogy egyik egyszer használatos anyagot egy másikra kell lecserélni.
Sokkal inkább az, hogy érdemes lenne eleve csökkenteni az eldobható termékek használatát.
A tanulmányhoz kapcsolódó, 1001 ember részvételével készült felmérésben a válaszadók 54,4 százaléka támogatta azt az elképzelést, hogy a vendéglátóhelyek csak külön kérésre adjanak szívószálat.
A kutatók is hasonló megoldást javasoltak: ne kerüljön automatikusan minden ital mellé eldobható szívószál, hanem csak akkor, ha a vásárló valóban szeretne használni egyet.
Magyarországon is sokakat érint a kérdés
Hazánkban is jelentősen megváltozott az eldobható szívószálak használata az elmúlt években. Az egyszer használatos műanyagtermékekre vonatkozó európai uniós korlátozások miatt számos vendéglátóhely áttért a papíralapú alternatívákra.
Az új kutatás azonban jól mutatja, hogy egy környezetbarátnak gondolt megoldás valódi hatásait csak a teljes életciklus vizsgálatával lehet megérteni.
A legfontosabb üzenet talán az, hogy nem mindig a másik alapanyag jelenti a legjobb megoldást. Sok esetben már azzal is csökkenthetjük a környezeti terhelést, ha egyszerűen kevesebb eldobható terméket használunk.
