Első parlamenti felszólalásában Nagy Ervin nem kerülte meg a médiával kapcsolatos vitákat. A színészből lett országgyűlési képviselő egy hosszú névsort olvasott fel, amelyben olyan ismert művészek, alkotók és közéleti szereplők szerepeltek, akik véleménye szerint politikai okokból kiszorultak a közmédia nyilvánosságából.
A képviselő beszédének elején hangsúlyozta, hogy eredetileg egészen más témával készült első felszólalására, ám az előtte elhangzott kijelentések és saját tapasztalatai miatt szükségesnek érezte, hogy reagáljon.
Elmondása szerint pályafutása során többször találkozott olyan médiamegjelenésekkel, amelyeket igazságtalannak vagy félrevezetőnek tartott. Beszédében arra is utalt, hogy ezek az esetek nemcsak őt, hanem családját is érzékenyen érintették.
A közmédia működését bírálta
Nagy Ervin szerint a közmédia gyakran a sokszínűség és a nyitottság fontosságáról beszél, ugyanakkor szerinte a meghívott vendégek és megszólalók köre egyre szűkebb.
Felszólalásának legnagyobb visszhangot kiváltó része az volt, amikor felolvasta azoknak a személyeknek a nevét, akiket állítása szerint hosszabb ideje mellőznek a közmédia felületein.
A felsorolásban számos ismert művész, zenész, író, színész, rendező és közéleti szereplő szerepelt, köztük Bródy János, Dés László, Zacher Gábor, Vámos Miklós, Falusi Mariann, Fluor Tomi, Enyedi Ildikó, Nemes Jeles László, Zorán, Hajós András, Kepes András, Kern András, Hernádi Judit, Gálvölgyi János, Koltai Róbert, Mácsai Pál, Jordán Tamás és Grecsó Krisztián is.
Meglepett reakciók a teremben
A felszólalás közben több képviselő figyelmesen hallgatta a névsort, amely a tudósítások szerint látható meglepetést váltott ki a kormánypárti padsorok egy részében is.
Mivel az első felszólalásokra rendelkezésre álló idő rendkívül szűk, Nagy Ervin végül nem tudta részletesen kifejteni álláspontját. Beszédét azzal zárta, hogy a későbbiekben szeretné bővebben is ismertetni véleményét a közmédia működéséről és a kulturális élet szereplőinek megjelenési lehetőségeiről.
Az ügy várhatóan a következő időszakban is vita tárgya marad, hiszen a közmédia sokszínűsége és függetlensége régóta visszatérő témája a magyar közéletnek.
