Harmincévesen az ember általában még nem attól tart, hogy súlyos betegséggel kell szembenéznie. A legfrissebb évtizedek kutatásai azonban olyan változásra világítottak rá, amely az orvosokat is nyugtalanítja. Egyes daganatos betegségek ugyanis egyre gyakrabban jelennek meg olyan embereknél, akiket korábban kevésbé tartottak veszélyeztetettnek.
Van egy mondat, amelyet senki sem szeretne hallani az orvosi rendelőben: „Sajnos rossz hírem van.” Különösen megrázó lehet ez akkor, amikor valaki még fiatal, dolgozik, családot alapít, és eszébe sem jut, hogy komoly betegséggel kellene megküzdenie.
Pedig az elmúlt években egyre több olyan adat látott napvilágot, amely szerint bizonyos ráktípusok már nem kizárólag az idősebb korosztályban jelentenek komoly veszélyt.
Amerikai kutatók több mint félmillió fiatalabb felnőtt beteg adatait vizsgálták meg, és olyan tendenciára bukkantak, amelynek pontos okát a mai napig nem sikerült megfejteni.
Olyasmit találtak a kutatók, amire nem lehet legyinteni
A Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatója, Benjamin Koh és munkatársai az Egyesült Államok daganatos megbetegedéseinek adatait elemezték.
A vizsgálat során 17 nyilvántartásból összesen 562 145 olyan páciens adatait gyűjtötték össze, akiknél 50 éves koruk előtt diagnosztizáltak rákot.
Az elemzés a 2010 és 2019 közötti időszakot ölelte fel, az eredmények pedig figyelemre méltó változásról árulkodtak.
A fiatalabb felnőttek körében összességében emelkedett a daganatos betegségek előfordulása. A vizsgált időszak végére százezer lakosra vetítve körülbelül hárommal több új eset jutott, mint az évtized elején.
Ez önmagában nem jelenti azt, hogy minden fiatalnak nagy eséllyel kellene rákkal szembenéznie. A változás azonban elég jelentős ahhoz, hogy a tudósok alaposabban megvizsgálják, mi állhat mögötte.
Az egyik legnagyobb meglepetés a harmincas korosztályt érinti
Az orvosok korábban is tudták, hogy daganatos betegség fiatalabb életkorban is kialakulhat. A mostani adatokban azonban különösen feltűnő, hogy a 30 és 39 év közöttieknél is növekedést tapasztaltak.
És nem is akármilyen betegségekről van szó.
A leggyorsabb emelkedést az emésztőrendszert érintő daganatoknál figyelték meg. Ezek közé tartozik a vastag- és végbélrák, de a kutatásban a vakbél, az epevezeték és a hasnyálmirigy rosszindulatú elváltozásainak gyakorisága is növekedett.
A vastag- és végbélrák különösen nagy figyelmet kapott, mert a vizsgált fiatalabb korosztályban ez volt a leggyakoribb emésztőrendszeri daganat.
A szakemberek számára az egyik legfontosabb kérdés az, miért éppen ezeknél a betegségeknél látható ilyen változás.
Lehet, hogy a mindennapi szokásainkban keresendő a válasz?
Gondoljunk csak bele, mennyit változott az életünk néhány évtized alatt.
Régebben sok családban természetes volt a rendszeres otthoni főzés, a mindennapi séta és a több fizikai mozgás. Ma viszont rengetegen ülőmunkát végeznek, rendszertelenül étkeznek, és gyakran készételekkel oldják meg az ebédet vagy a vacsorát.
A kutatók szerint ezek a változások is szerepet játszhatnak a daganatos betegségek egy részének gyakoribbá válásában.
Különösen a feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend, az elhízás és a mozgáshiány lehetséges hatását vizsgálják.
De más tényezők is felmerültek. Ilyen például a légszennyezés, a megváltozott alvási ritmus, valamint a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összetételének átalakulása.
Az antibiotikum-használat lehetséges szerepét is kutatják, bár egyelőre nem bizonyított, hogy közvetlenül ez okozná a fiatalabb korban jelentkező daganatok számának növekedését.
A szakemberek tehát több lehetséges magyarázatot is ismernek, de a teljes kép még mindig hiányzik.
Van egy másik magyarázat is, de ez sem ad választ mindenre
Jogosan merülhet fel a kérdés: biztos, hogy több ember betegszik meg, vagy egyszerűen csak ma már könnyebben felismerik a rákot?
Hiszen az orvostudomány rengeteget fejlődött. A korszerű képalkotó vizsgálatok és szűrőmódszerek segítségével olyan elváltozásokat is észrevehetnek, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még rejtve maradtak volna.
Ez valóban magyarázhatja a diagnózisok számának emelkedését bizonyos daganattípusoknál.
Csakhogy van egy fontos körülmény.
Az ötven év alatti emberek sok országban nem vesznek részt olyan széles körű, rendszeres rákszűréseken, mint az idősebbek. Ennek ellenére náluk is növekedést mutatnak egyes betegségek adatai.
Ezért a kutatók szerint a jelenséget nem lehet pusztán a jobb diagnosztikai módszerekkel megmagyarázni.
Sokan egyszerű emésztési panasznak gondolják, pedig érdemes odafigyelni
A fiatalabb emberek gyakran hajlamosak legyinteni a visszatérő hasi fájdalomra, a puffadásra vagy a székelési szokások megváltozására.
„Biztos csak ettem valamit” – hangzik el sokszor, és az esetek jelentős részében valóban valamilyen ártalmatlan, átmeneti probléma áll a háttérben.
Vannak azonban olyan panaszok, amelyeket nem érdemes hetekig vagy hónapokig figyelmen kívül hagyni.
Ilyen lehet a véres széklet, a tartós hasi fájdalom, a megmagyarázhatatlan fogyás, a huzamosabb ideig fennálló hasmenés vagy székrekedés, illetve a szokatlan kimerültség.
Fontos tudni, hogy ezeknek a tüneteknek számos más, sokkal gyakoribb oka is lehet. Nem szabad rögtön a legrosszabbra gondolni, de ha a panaszok tartósak vagy visszatérnek, orvosi kivizsgálásra van szükség.
A tudósok egyelőre nem tudják, miért éppen most történik mindez
A kutatás egyik legérdekesebb tanulsága, hogy miközben a fiatalabb korosztályban egyes daganatos betegségek gyakoribbá váltak, az idősebbeknél több ráktípus előfordulása stabil maradt vagy csökkent.
Ez arra utalhat, hogy a különböző generációk életében eltérő kockázati tényezők játszanak szerepet.
De hogy pontosan melyek ezek, és hogyan hatnak egymásra, azt még hosszú évek kutatásai tisztázhatják.
Az biztos, hogy a rák továbbra is elsősorban az idősebb embereket érinti. A mostani eredmények tehát nem azt jelentik, hogy a fiatalok többsége veszélyben lenne.
Arra viszont egyértelműen figyelmeztetnek, hogy a súlyos betegségek nem mindig várják meg az időskort.
Éppen ezért a tartós panaszokat komolyan kell venni, és az egészségesebb életmódra sem érdemes csak akkor gondolni, amikor már valamilyen baj jelentkezik.
